Szüzességi vizsgálat és rendszerszintű bántalmazás: a nők elleni agresszió kultúrájáról kérdeztük a Nőszervezet véleményét

Anakronisztikus, a lányok és nők emberi jogait sértő praktikára hívta fel a figyelmet a napokban a Dela0.ro: a törvényszéki orvostani intézetek magánszemélyek kérésére szüzességi bizonyítványt bocsátanak ki. A bizonyítvány 40-50 lejbe kerül, és többnyire fiatalkorú lányokat vetnek alá a procedúrának. Fontos kiemelni, hogy ezekben az esetekben a vizsgálatok nem szolgálnak bizonyítékként a bűnügyi eljárásokban, csupán azt a célt szolgálják, hogy a szülők vagy más érdekelt személyek megbizonyosodjanak egy lány vagy egy nő „érintetlenségéről”.

Noha kormányzati szinten már egy ideje beszédtéma a gyakorlat beszüntetése, érdemi lépés nem történt. A kérésre lebonyolított szüzességi vizsgálatokat a törvényszéki orvostani intézetek zavartalanul végzik országszerte, noha tavaly november 26-án az Igazságügyi Minisztérium körlevélben a szolgáltatás beszüntetését kérte tőlük, illetve ígéretet tett arra, hogy intézkedéseket hoz a gyakorlat teljeskörű, törvényi szintű betiltása érdekében. Majd február 17-én a Legfelsőbb Orvostani Tanács fogalmazott meg egy hasonló ajánlást.

Ennek ellenére a szolgáltatás több helyen továbbra is elérhető: a szolgáltató intézetek azzal hárítanak, hogy addig, amíg a törvény erre lehetőséget biztosít, kötelességük eleget tenni az igénylők kérésének.

Női jogvédő szervezetek egy petíciót indítottak a gyakorlat beszüntetése érdekében, ma már közel 40 ezren írták alá. A petícióban kiemelik, hogy a praktika ellen az Egyesült Nemzetek Szervezete is felszólalt: határozottan elítéli a szüzességi vizsgálat gyakorlatát, mert szerinte ez egy barbár praktika, amely nem áll tudományos alapokon, valójában a nők kényszerítésének egy formája.

Feltehetően a petíció hatására a Mina Minovici Országos Orvostani Intézet június 10-től kezdődően már nem végez kérésre szüzességi vizsgálatokat.

A témában az RMDSZ Nőszervezetének véleményét is kikértük.

"A szüzesség vizsgálatot egyetlenegy esetben tartjuk elfogadhatónak: ha azt a törvényszék vagy a rendőrség kezdeményezi

– írta megkeresésünkre az RMDSZ Nőszervezete.

Az utóbbi időszakban egyre gyakoribbak a nők ellen elkövetett erőszakos esetek. Az RMDSZ Nőszervezetének véleményét ezzel kapcsolatban is megkérdeztük, különösen azért, mert a Nőszervezet Molnár Beáta meggyilkolása kapcsán nem fogalmazott meg nyilvános állásfoglalást, amelyben egyértelműen és markánsan elítélte volna a nők elleni társadalmi szinten tetten érhető erőszakot.

A Molnár Beáta meggyilkolásával vádolt Boné Ferencet a bíróság korábban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, noha nyolc percen keresztül bántalmazta korábbi partnerét a nyílt utcán. A bíró pedig nyilvánvalóan nem kezelte a súlyának megfelelően az esetet, ez abból a beszámolóból is kiderül, amelyet az Átlátszó Erdély publikált a témában:

„A bíró empátiával közeledett a vádlotthoz. Úgy tűnt, teljes mértékben hitelt ad a védelem forgatókönyvének, amely szerint a vádlott a körülmények súlya alatt, krízishelyzetben vesztette el az önuralmát. A bíró a sértettet, a sértett ügyvédjét sem kérdezte a benyújtott tanúvallomásokról. A szeretet megbocsátást is jelent, sokkal inkább mint büntetést… – mondta a bíró."

Arra kértük az RMDSZ Nőszervezetét, egy olyan szervezetként, amely kampányt bonyolított le a nők elleni erőszak visszaszorítása érdekében, közölje, szerinte milyen eszközökkel lehet fellépni azon káros szemlélet ellen, amely miatt – akár intézményes szinteken is, hivatalos személyek – tolerálják a nőkkel szembeni erőszakot és az abúzust, sőt közvetve vagy közvetlenül hozzájárulnak ennek fenntartásához.

Molnár Beáta ügye mindannyiunkat mélységesen megrendített. Bea a kolléganőnk volt, és ezért nagyon nehéz erről az ügyről elfogulatlanul beszélni.

– írta válaszában a Nőszervezet elnöksége, amely arról is beszámolt, hogy az elmúlt időszakban milyen eszközökkel léptek fel a nők elleni erőszak jelenségének visszaszorítása, a bántalmazott nők védelme és az elkövetők szigorú büntetése érdekében.

“Három fő feladatunk van: a tudatosítás, a tájékoztatás és a törvénymódosítás” – írták, és beszámoltak arról, hogy Csép Éva Andrea, az RMDSZ Nőszervezet ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő két törvénymódosítást nyújtott be a Parlamentbe, amelyek elrendelik a bántalmazó azonnali távoltartását, szigorítják az erőszak elkövetőinek büntetését, illetve szélesebb körben informálnak az ingyenesen hívható segélyhívószámról.

Noha a bántalmazó ellen kibocsátott azonnali távoltartási rendelet hasznos intézkedés, a képviselő a nők elleni erőszak visszaszorítását célzó törvényt módosító, 2017-es javaslata egy vitatható részletet is tartalmazott.

A törvény eredetileg úgy rendelkezett, hogy egy feljelentett agresszor ellen indult eljárás a felek kibékülése esetén megszűnik. Emiatt az agresszorok sok esetben nyomást gyakorolhattak az áldozatukra – aki sokszor hozzátartozójuk – hogy vonják vissza a feljelentést. Csép Éva Andrea tervezete nem számolta volna fel teljesen ezt a kibúvót: az eljárás megszüntetését az első feljelentés utáni kibékülés esetében még lehetővé tette volna.

Egy ugyanebben az időszakban benyújtott módosító javaslat azonban a zéró tolerancia elvét érvényesítette volna. A kezdeményező Adriana Săftoiu, a Nemzeti Liberális Párt akkori képviselője azzal érvelt, hogy a kiskapuk miatt nem képesek a törvények valódi védelmet biztosítani a nőknek.

Most a Nőszervezet elnöksége válaszában úgy nyilatkozik: “a nők elleni erőszak visszaszorítása nemcsak a nők ügye, hanem a férfiaké is, az egész közösségé. Mentalitásváltásra van szükség a romániai társadalom minden szintjén. Teljes mértékben elfogadhatatlannak tartjuk az erőszak minden formáját” – írják.

Beszámoltak arról is, hogy az erőszak jelenségének tudatosítása és visszaszorítása érdekében az elmúlt évek során több programot is kezdeményeztek: az iskolákban szerveztek tájékoztatást, amelyen 2017-ben összesen 3200 diák, majd 2018-ban több, mint 6000 diák vett részt, online kampányokkal, flashmobokkal, fesztiválokon tartott előadásokkal hívták fel a figyelmet arra, hogy az erőszak a mindennapjaink része.

“Pszichológus moderálásával, több nagyvárosban bemutattuk a “Meddig mehet” című videót, amit beszélgetés követett. Az eseményeken többszáz nő vett részt. Slam Poetry Karavánt indítottunk a nők elleni erőszak ellen, amely a legtöbb erdélyi nagyvárosba eljutott. Emellett minden évben készülünk tájékoztató és felhívó kampányokkal a 16 akciónap alkalmából” – foglalták össze a tevékenységüket.