Megszavazta a képviselőház, hogy büntetett előéletűek nem indulhatnak az elnökválasztáson

2022. június 08. – 20:13

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Nagy szavazattöbbséggel elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénykezdeményezést, amely megtiltja a szándékos bűncselekményekért elítélt büntetett előéletűeknek, hogy jelöltessék magukat az államelnök-választáson.

Az MTI összefoglalójában emlékeztet, Alina Gorghiu, a PNL szenátora 2017-ben még ellenzékből terjesztette a parlament elé a most elfogadott törvényjavaslatot, amikor százezrek tüntettek korrupció-ellenes jelszavakkal a PSD akkori kormánya, illetve a kormányt háttérből ellenőrző Liviu Dragnea pártelnök ellen. A szenátus PSD-s többsége 2017-ben elutasította a törvénytervezetet, amelynek megszavazása megakadályozhatta volna, hogy a – korrupcióért akkor még csak felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélt pártelnök induljon az államelnök-választáson. Dragneát közben egy második korrupciós ügyben 2019-ben már letöltendő szabadságvesztésre ítélték, aki két év után tavaly ki is szabadult.

A Dragneától közben elhatárolódott, két évig ellenzékbe kényszerült PSD most már a PNL-vel és az RMDSZ együtt ismét kormányon van, a Marcel Ciolacu házelnök vezette párt pedig a törvénytervezet képviselőházi vitájában már hozzájárult ahhoz, hogy jogszabályban korlátozzák a büntetett előéletűek megválaszthatóságát.

A PSD-PNL-RMDSZ nagykoalíció annyit finomított az eredeti tervezeten, hogy a jogszabályban szereplő tiltás érvényét veszti, ha a priusszal rendelkező, elnöki ambíciókat tápláló jelölt helyzetében olyan fordulat következik be – például az ítélet megsemmisítése, amnesztia, vagy kegyelem – amely megszünteti az ítélet jogkövetkezményeit.

A képviselőházi szavazáson a törvénytervezetet a Bűnözők nélküli közéletet jelmondatú polgári kezdeményezésnek egymillió aláírást gyűjtő ellenzéki USR is támogatta. Egyedül az AUR tartózkodott, állításuk szerint azért, mert a törvény „csak egyes” büntetett előéletűek államfővé választását akadályozza meg.

Közben Marcel Ciolacu a Bűnözők nélküli közéletet népszavazás megszervezését is belebegtette. Az USR kezdeményezésére ugyanis alkotmánymódosító népszavazást is akartak rendezni, ami nemcsak az államfői méltóság, hanem a parlamenti és az önkormányzati választott tisztségek megpályázásától is eltiltaná a szándékos bűncselekményekért jogerősen szabadságvesztésre ítélt állampolgárokat mindaddig, amíg meg nem szűnnek az ítélet jogkövetkezményei.

Az USR azt szerette volna, ha már a 2020-as választások idején megejtik az erről szóló népszavazást, de akkor nem jött össze. 2020 júniusában a képviselők ugyan még megszavazták az erről szóló törvényjavaslatot, de 2020 őszén aztán addig sakkoztak a parlamentben akkor még többséggel rendelkező PSD-vel az élen, hogy kifutottak abból a határidőből, ami még lehetővé tette volna a 2020. december 6-ra kiírt parlamenti választásokkal egyszerre meg lehessen tartani az alkotmánymódosító népszavazást. A törvény tehát még mindig a szenátusban van.

„A Bűnözők nélküli közéletet kezdeményezés az előző parlament idején átment a képviselőházon, most a szenátusban van. Amikor a szenátus megszavazza, a kormánynak 30 napon belül népszavazást kell tartania. Tekintettel arra, hogy már nincs világjárvány, véleményem szerint nem jelentene problémát ennek a népszavazásnak a megszervezése” – jelentette ki Ciolacu a parlamentben.