Átvette szombaton Klaus Iohannis államfő a IV. Károly Európai Díjat

A Szudétanémetek Szövetsége 2020-ban ítélte oda a IV. Károly német császárról, cseh királyról elnevezett kitüntetést Klaus Iohannisnak „a közép-európai népek és országok közötti egyetértés és együttműködés terén szerzett érdemei elismeréseként” – emlékeztet az Agerpres. A koronavírus-járvány miatt az átadási ceremóniát akkor nem tudták megtartani, így a szudétanémetek napjára, június 4-ére halasztották.

A bajor városban tartott eseményen mondott beszédében a román elnök hangsúlyozta, nagy megtiszteltetés számára ez a díj, amelyre a szabadság és a béke Európájának szimbólumaként tekint, „mely értékek manapság olyannyira veszélyeztetettek, és amelyek védelme mindannyiunk feladata”.

Iohannis üdvözölte a szövetség azon döntését, miszerint 2022-ben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek ítélik oda az elismerést. „Az általa becsülettel és bátran képviselt ukrán nép a szabadságért, a méltóságért, a népeknek a saját útjukról való szuverén döntés jogáért folytatott küzdelem szimbólumává vált” – hangsúlyozta.

Beszédében a román államfő azt is kiemelte, hogy csak egy erős Európai Unió járulhat hozzá döntően a biztonság, a védelem, az energia és a környezetvédelem terén fennálló problémák megoldásához. „Európa reakciója az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborújára és a véres agresszió által okozott humanitárius válságra azt mutatja, az európaiak egyesítik erőiket, hogy segítsenek, ahol szükség van erre” – tette hozzá.

Az SZNT korábban tiltakozott

Ismert, hogy Klaus Iohannis 2020. április 29-én egy videóüzenetben politikai ellenfelét, a Szociáldemokrata Pártot (PSD) azzal vádolta meg, hogy míg a román kormány a koronavírus-járvánnyal küzd, addig ők a parlament titkos szobáiban azon dolgoznak, hogy Erdélyt átadják a magyaroknak.

Az államfő azóta elhíresült kijelentése után, május 14-én a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs tiltakozó levelet juttatott el az aacheni Nemzetközi Nagy-Károly Díjat odaítélő testület vezetőjének, Jürgen Lindennek. Ebben leszögezte: Románia elnöke nem méltó a díjra, mert az erdélyi magyarokat célzó kijelentéseivel, „ezzel a megalapozatlan, és gyűlöletkeltésre alkalmas hazugsággal, Klaus Iohannis egy egész nemzeti közösséget bélyegezett meg”. Ezért az SZNT elnöke kérte a díjat odaítélő igazgatóságot, hogy vizsgálja meg a történteket, és vonja vissza az elismerés odaítélését szavatoló döntését.

A június 12-én keltezett válaszlevelében Jürgen Linden nem találta támadó és becsmérlő jellegűnek a romániai magyarságra nézve, amit Klaus Iohannis államelnök mondott. „Az elnök a hivatkozott állásfoglalásában saját magához képest szokatlanul éles retorikát használt, melyben azonban nem vélem felfedezni a magyar kisebbség elleni támadást, vagy becsmérlést. Iohannis államfő maga is többször nyomatékosan világossá tette, hogy kijelentései semmiképpen sem irányultak a magyar kisebbség ellen, melynek tagjait nagyra értékeli. (…) A Nemzetközi Nagy Károly-díjat átadó igazgatóságnak változatlanul semmi kétsége afelől, hogy Klaus Iohannis személyében egy meggyőződéses és meggyőző européert tüntet ki, és nem látjuk okát ezen döntésünket megmásítani” – írta válaszlevelében Nemzetközi Nagy-Károly Díjat odaítélő testület vezetője.

Megnyilvánulásáért egyébként az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2020 május végén 5000 lejes büntetést szabott ki az államfőre.