A romániaiak közel fele gondolja úgy, hogy az ukrajnai háború átterjedhet az országra

A romániaiak félnek leginkább attól, hogy az ukrajnai háború átterjed az országukra, míg a szerbek tartanak ettől legkevésbé, derül ki a Data Diggers frissen közzétett kutatásából, amelyet összesen hat, Ukrajnával szomszédos országban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Moldovában, illetve a már említett Romániában és Szerbiában végeztek. Az online kérdőíves felmérésben márciusban országonként 400-440 személyt kérdeztek meg, és csütörtökön közölték az adatokat.

A romániai megkérdezettek 46 százaléka gondolja úgy, hogy a háború átterjedhet a szomszédos országokba, míg a lengyelek 37 százaléka, a magyarok 33 százaléka, a szerbeknek viszont alig a 15 százaléka gondolja ugyanezt. Még a moldovaiaknak is „csak” a 46 százaléka tart ettől a fejleménytől.

A háború leginkább a lengyeleket rémítette meg, 50 százalékuk érez rettegést a háború miatt, és a románokat dühítette fel leginkább, 59 százalékuk mondta, hogy felháborodottságot váltott ki nála a háború kitörése. Nem meglepő módon minden országban többségben vannak azok, akik szomorúságot éreznek.

Egy atomfegyver esetleges bevetését a szerbek tartják a legkevésbé valószínűnek, 30 százalékuk mondta, hogy biztosan nem, 44 százalékuk pedig, hogy inkább nem folyamodnak atomfegyverhez a háborúban. A lengyelek 49 százaléka, a szlovákok 57 százaléka, a románok 61 százaléka, a moldovaiak 63 százaléka, illetve a magyarok 64 százaléka gondolja azt, hogy biztosan nem, vagy inkább nem vetnek be atomfegyvert.

A menekültek befogadásával kapcsolatban mind a hat országban többségben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy az országuk be kellene fogadja az Ukrajnából érkezőket. A lengyelek 54 százaléka állította, hogy már segített ukrajnai menekülteken valamilyen formában, és 19 százalékuk még tervezi. Nem meglepő módon a szerbek állították legkisebb arányban, hogy már segítettek, mindössze 4 százalékuk. Ez részben érthető, hiszen Szerbia nem is szomszédos ország Ukrajnával, míg Lengyelországba érkezett a legtöbb menekült.

Ukrajna EU-ba és NATO-ba történő gyorsított eljárású felvételét is a lengyelek támogatják leginkább, 60 százalék fölött van arányuk, míg a témával kapcsolatban a szerbek (5-7%) és magyarok (17-17%) a leginkább elutasítók. Az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget is a lengyelek (82 százalék) és a románok (75 százalék) tartják leginkább indokoltnak, míg a magyarok (47 százalék) és a szerbek (28 százalék) a legkevésbé indokoltnak. A szerbiai megkérdezettek 35 százaléka ráadásul úgy nyilatkozott, hogy teljesen indokolatlan az EU vagy az Egyesült Államok katonai segítségnyújtása.

Nem annyira meglepőek az adatok, ha mellé tesszük azt is, hogy a szerbek 57 százaléka szerint a diplomácia és 50 százaléka szerint a vezetők fogják jelentősen befolyásolni a háború sorsát. Ezzel szemben a lengyeleknél (és kevéssel elmaradva tőlük a románoknál is) azok vannak nagyobb arányban, akik szerint a fegyverek (55 százalék), a harci taktika (52 százalék), illetve a katonák (55 százalék) lesznek jelentős befolyással a háború kimenetelére. Egyébként a románok 64 százaléka hiszi, hogy a vezetők fogják befolyásolni a háború kimenetelét.

Ezek után már nem meglepő, hogy a lengyelek 78 százaléka gondolja úgy, hogy az ukránok egész Európa jövőjéért harcolnak. Ezzel a véleményükkel egyébként eléggé egyedül vannak, még a rendszerint velük hasonló véleményen álló romániai megkérdezetteknek is csak 44 százaléka gondolja úgy, hogy az ukránok egész Európáért harcolnak. A szerbeknél ez az arány 14 százalék, a magyaroknál pedig 27 százalék.

A felmérésben a különböző vezetők cselekedeteit is értékelték a megkérdezettek. Vlagyimir Putyin tetteiről a szerbeken kívül mindenki inkább negatívan gondolkodik, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cselekedeteit inkább jónak látják (ebben az esetben is csak a szerbek képeznek kivételt).