Kifogásolják az illyefalviak az autópályát – A helyszínen jártunk utána, hogy miért perelnének

2022. április 27. – 13:37

Kifogásolják az illyefalviak az autópályát – A helyszínen jártunk utána, hogy miért perelnének
Fotó: Kádár Kata/Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

A Brassó és Kovászna megye határán fekvő Illyefalva lakói bíróságon keresik az igazukat, mert szerintük a Brassót és Bákót összekötő, A13-as jelzésű autópálya nyomvonalát suttyomban, a hátuk mögött módosították a hatóságok. Azt kifogásolják, hogy az autópálya vészesen közel haladna el a településük mellett, ezért minden jogi eszközt kimerítenének annak érdekében, hogy ez a terv ne váljon valóra. A megyei vezetők és az Országos Útügyi Igazgatóság (CNAIR) is a békés megoldást sürgetik, mert a pereskedés miatt a pálya megépítése késhet.

A Kovászna megyét is átszelő sztráda megépítésének szándékáról 2019-ben értesítették a bukaresti hatóságok az érintett közigazgatási egységek vezetőit. Ezek szerint a kezdeti elképzelések szerint Kovászna megyébe Kökös határában érkezett volna be a pálya, majd haladt volna tovább Uzon, Réty, Kézdivásárhely és Bereck irányába.

A polgármesterekkel 2020. decemberében egyeztettek másodszor az autópálya-építésről, viszont az akkor javasolt nyomvonalak közül egyik sem érintette Illyefalva közterületeit.

Forrás: képernyőmentés a CNAIR által közölt nyomvonal-tervezetekről 2020. decemberében. A sárga körben Aldobolyt jelöltük, ott jól látható, hogy az A-B variáns is alig érinti a falu déli területeit.
Forrás: képernyőmentés a CNAIR által közölt nyomvonal-tervezetekről 2020. decemberében. A sárga körben Aldobolyt jelöltük, ott jól látható, hogy az A-B variáns is alig érinti a falu déli területeit.

A következő gyűlés fél év elteltével, 2021. júniusában zajlott le, ezt már a megyei prefektusi hivatal koordinálta.

„Itt, ezen a gyűlésen derült ki, hogy a tervezett nyomvonal megváltozik Kökösnél: akkor tudtam meg, hogy egy új elképzelés szerint hirtelen nyugat felé tart a nyomvonal, és átszeli az Illyefalva és Aldoboly közötti alig egy kilométer hosszú területet” – avatott be a részletekbe Fodor Imre, Illyefalva polgármestere.

Fodor Imre térképen mutatja a tervezett autópálya nyomvonalát – Fotó: Kádár Kata/Transtelex
Fodor Imre térképen mutatja a tervezett autópálya nyomvonalát – Fotó: Kádár Kata/Transtelex

Ezen a gyűlésen több érvet is felsorakoztatott, hogy miért ne Illyefalva és Aldoboly között haladjon el a pálya. Például a hatóságok teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy a beruházás miatt a falu rengeteg területet veszítene, amit a ‘68-as megyésítéskor Brassó megyéhez csatolt 300 hektár elveszítése után újabb csapásként élnék meg a helybeliek. Egy másik szempont szerint a két település közötti felhajtó zajt- és légszennyezést okozna a két falunak.

Végül az a kompromisszum született, hogy a nyomvonal ne a két falu között, hanem a nyugati és északi oldalon haladjon el, majd Szentkirálynál haladjon tovább Sepsiszentgyörgy irányába.

A végleges nyomvonal-tervezet – Forrás: Fodor Imre Facebook-oldala
A végleges nyomvonal-tervezet – Forrás: Fodor Imre Facebook-oldala

Az itt látható nyomvonal-tervezetet pár nappal a június 8-i gyűlés után kiküldte a CNAIR az érintett települések elöljáróinak, az értesítőben hírzárlatot kérve.

Az illyefalvi polgármester betartotta ezt a kérést, ami a konfliktushelyzet egyik fő kirobbantó oka volt.

Illyefalva elhelyezkedését illetően egyszerre van előnyös és kiszolgáltatott helyzetben. A közeli hegyvidéki településekhez képest, az Olt folyónak köszönhetően itt kiválóak a körülmények a mezőgazdasági termények, zöldségek és gyümölcsök megtermesztéséhez. A szomszédos településekkel együtt ez a vidék híres a faiskoláiról, a virágágyásokról, a krumpliról. Sokan járnak ide, és a Sepsiszentgyörgyhöz még közelebb eső Kilyénbe helyben előállított élelmiszert és virágokat vásárolni.

Helyi vállalkozó – Fotó: Kádár Kata/Transtelex
Helyi vállalkozó – Fotó: Kádár Kata/Transtelex

A falu viszont két megyeközpont, Sepsiszentgyörgy és az alig 35 kilométernyire levő, országos viszonylatban is fontos fejlődési centrum, Brassó közé esik, ami a helyiek elmondása szerint nagy mennyiségű munkaerőt és számos értelmiségit elszívott az utóbbi évtizedekben. Persze, a városokban az ingatlanárak elképesztő növekedésének köszönhetően tapasztalható egy visszavándorlási folyamat, sok fiatal család költözött falura az utóbbi időben. A falu utcáin is megmutatkozik a jelenség: a helyi, elöregedő és szerényebb körülmények között élő emberek mellett fiatal és „városiasabban” öltözködő embereket is látni, ők azok, akik naponta ingáznak a munkahelyükre.

Illyefalván a rendszerváltás előtti kor találkozik a modern épületekkel: az omladozó munkásszállók és szerényebb házak mellett igen nagy – főként egyházi és magyarországi alapokból származó – beruházások kaptak helyet, például a vártemplom mellé épített, Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány konferencia központja, vagy a budapesti Semmelweis Egyetem képzőközpontjának impozáns villája, ahol főként rehabilitációs és mentálhigiénés szakembereket képeznek.

Illyefalva központi része – Fotó: Kádár Kata/Transtelex
Illyefalva központi része – Fotó: Kádár Kata/Transtelex

A fejlődő falu profitálhat az autópálya közelségéből, viszont nem mindegy számukra, hogy hol halad el.

A döntésből való kihagyásukat úgy értelmezték, hogy átverték őket. Szerintük bizonyos megyei érdekeltségek miatt zajlott titokban a nyomvonal módosítása.

„Bízom benne, hogy hamar megtaláljuk a békés megállapodás módját. Mert ha nem, akkor itt 15 év múlva sem kezdődnek el a munkálatok. Nem lesz előrelépés, amíg a törvényszék nem tesz pontot ennek az ügynek a végére” – mondta el a Transtelex felkeresésére Benkő Árpád Jenő, illyefalvi önkormányzati képviselő, aki a helybéliek tiltakozási akciójának egyik vezető egyénisége. Többek között ő volt a kezdeményezője annak a botrányosra sikeredett falugyűlésnek is, amelyet azután szerveztek, hogy a végleges nyomvonalról tudomást szereztek a helyiek.

Az egész ügy gyakorlatilag a sajtóban is megjelenő, lincshangulatú falugyűléskor robbant nagyot. Ekkor került a közvélemény elé, hogy az autópálya-építés miatt nagy a felháborodás a faluban.

Az illyefalvi autópálya-ügyet kissé árnyalja a résztvevők politikai háttere. Benkő például a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben kétszer is ringbe szállt Fodor Imre RMDSZ-es polgármesterrel a helyhatósági választásokon, mindkét esetben alulmaradt. Ráduly István, Kovászna megye RMDSZ-es prefektusa az itt említett falugyűlésen azzal vádolta Benkőt, hogy a tiltakozási akciója „olcsó választási kampány”.

Benkő Árpád Jenő – Fotó: Kádár Kata/Transtelex
Benkő Árpád Jenő – Fotó: Kádár Kata/Transtelex

Benkő már a találkozásunk legelején tisztázta, hogy nem az autópálya-építéssel van problémájuk. Többször is hangsúlyozta, hogy a falu határában elhaladó pályát elfogadta volna a helyi közösség, ha technikai szempontból ez lett volna az építkezés egyetlen lehetséges megoldása, ámbár szerintük a 2022. januárjában véglegesített nyomvonallal kapcsolatban több kritika is felmerült:

egyrészt az, hogy az elfogadása után tették nyilvánossá, anélkül, hogy Illyefalván közvitát szerveztek volna róla, másrészt a falu észak-nyugati oldalán a terepviszonyok nem olyan kedvezőek, mint azokon a helyeken, ahol a korábbi nyomvonal-javaslatok szerepelnek.

Benkő hangsúlyozta, hogy a nyomvonal módosításról szóló kifogásaik kimondottan azt a 15 kilométer hosszú szakaszt érintik, ami a Brassó és Kovászna megyei határvonal, illetve Sepsiszentgyörgy városa között húzódik majd. Mint kifejtette, az idén elfogadott nyomvonal egy ötödik variáns, amelyről csak azután szereztek tudomást a lakosok, hogy Tamás Sándor megyei elnök a sajtóban előállt vele. Az Illyefalvát körülölelő változat nem szerepelt a korábbi négy nyomvonal-tervezet között, így a hivatalos eljárás szerint nem kerülhetett volna be a tervezet „döntőjébe” sem, hanem minden bizonnyal utólag, valamilyen érdekcsoport közreműködése alapján lett elfogadva.

Ezt a gyanút erősíti, hogy a CNAIR tavaly nyáron ismertette a polgármesterekkel az új nyomvonal-javaslatot, ámbár titoktartást kért tőlük az ügyben, mindannak ellenére, hogy Benkő szerint ekkora szintű beruházásról ismertetni kell a részleteket a lakossággal. Szintén furcsa egybeesés szerinte, hogy a CNAIR végleges nyomvonalról szóló közlése után (2021. június 11-én) Uzon község volt polgármestere, jelenleg a megye prefektusa, Ráduly István Facebookon tett közzé egy bejegyzést, ahol közölte, hogy Uzon községtől sikerült távol tartani a tervezett nyomvonalat.

A CNAIR levele, amelyben figyelmeztet az információk bizalmasságára – Fotó: Kádár Kata/Transtelex
A CNAIR levele, amelyben figyelmeztet az információk bizalmasságára – Fotó: Kádár Kata/Transtelex

„Azután az ominózus falugyűlés után Antal Árpáddal is találkoztunk, aki azt mondta nekünk, hogy ne keressük a hibást, mert ő levelezett a hatóságokkal és ő kérvényezte, hogy a pálya nagyon közel haladjon el Sepsiszentgyörgy mellett. Akkor azt is mondtam neki, hogy az autópálya forgalmának körülbelül 5-10%-a érdekelt a sepsiszentgyörgyi kijáratban, a többi 90%-ot nem igazán érinti, ezért nem értjük, hogy miért kell ennyire behozni Sepsiszentgyörgy felé. Kérdeztem tőle, hogy miért nem elég, ha elhalad Rétynél, ahogy eredetileg is tervezték” – idézi a beszélgetést Benkő, aki elmondta, neki az is nagyon furcsának tűnt, hogy Brassótól ez a pálya 15 kilométerre halad el, Bákótól pedig 30 kilométerre, Sepsiszentgyörgynek a rétyi leszálló (ami alig 10 kilométerre van) már túl messze volt.

„A sepsiszentgyörgyi polgármester azt is mondta még, hogy keressük a békés megoldást, mert hanem ő is tud 30 ezer aláírást gyűjteni, hogy Illyefalva mellett haladjon az autópálya” – mesélte el a részleteket Benkő.

Hol tart most az ügy?

A falugyűlés eredménye végül az lett, hogy a megyei elöljárók megígérték: megpróbálnak közbenjárni a falusiak érdekében. A prefektus közvetített egy petíciót a CNAIR-hoz, amelyet a helyiek és a polgármester is aláírt. A kapott válaszban viszont egy szó sem esik a végleges útvonalról, viszont igyekeznek megnyugtatni a helyieket, hogy a javasolt útvonalak környezetre és gazdaságra gyakorolt hatásainak felmérése megtörtént, így az autópálya-építés nem lesz nagy hatással a helyiekre, ugyanakkor a szennyezés mértéke is minimális. Hangsúlyozták, hogy az építkezés nem fogja megakadályozni a mezőgazdasági tevékenységet, a helyi érdekeltségű utak fölött is átjárókat építenek majd. A nyomvonalon elhelyezkedő földekért a kisajátítási törvény szerint kárpótolják az érintett személyeket. A levél végén még azt is megjegyzik, hogy az illyefalviak kérései külön nehézségeket okozhatnak a beruházás előrehaladásában.

Az autópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére kiírt közbeszerzést a Search Corporation SRL – Primacons Group SRL bukaresti székhellyel rendelkező cégcsoportosulás nyerte meg, a dokumentációt legkésőbb 2023 végéig kell befejeznie. A kormány ugyanakkor már megtett néhány fontos lépést a finanszírozás biztosítására, az A13-as autópályát a 2021-2027 közötti Közlekedési Operatív Programba is belefoglalták.

Fodor Imre polgármester a helyszínen is megmutatta, hogy hol haladna el az autópálya. Az első képen a falu észak-nyugati határában állunk, ahol főként gabonaféléket termesztenek, a második kép már a Sepsiszentgyörgy felé vezető út mellett van, a háttérben kirajzolódnak a város tömbházai.. Fodor Imre polgármester a helyszínen is megmutatta, hogy hol haladna el az autópálya. Az első képen a falu észak-nyugati határában állunk, ahol főként gabonaféléket termesztenek, a második kép már a Sepsiszentgyörgy felé vezető út mellett van, a háttérben kirajzolódnak a város tömbházai..
Fodor Imre polgármester a helyszínen is megmutatta, hogy hol haladna el az autópálya. Az első képen a falu észak-nyugati határában állunk, ahol főként gabonaféléket termesztenek, a második kép már a Sepsiszentgyörgy felé vezető út mellett van, a háttérben kirajzolódnak a város tömbházai..

Illyefalva polgármestere szerint van politikai akarat arra, hogy az Erdélyt Moldvával összekötő autópályák megépüljenek. Mivel a moldovai térség főként a PSD-t támogatja, a jelenleg kormánykoalícióban pozíciót szerző szociáldemokratáknak érdekük van abban, hogy ezek a beruházások gyorsabban haladjanak a megszokottnál.

Fodor szerint az egész illyefalvi ügyben az az egyik legbiztatóbb pont, hogy a helyszínre látogatott Cătălin Urtoi, aki Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter közeli tanácsadója. Vele kapcsolatban az illyefalvi polgármesternek és Benkőnek is pozitív a véleménye, meglátásuk szerint ő az az ember, aki valós megoldást nyújthat a felmerülő problémák orvoslására, a véglegesített nyomvonal esetleges módosítására.

De miért elégedetlenek ennyire a lakosok az autópályával?

A lakosság főként a kommunizmusban tapasztalt visszaélések megismétlődésétől tart, a termőföldek elkobzásától és a hatóságok túlkapásaitól. Több nyugdíjas arra panaszkodott, hogy a termőföldeket az építkezés miatt nem fogják tudni bérbe adni, a nyugdíjuk önmagában nem lesz elég a megélhetéshez.

„Én már túl vagyok a nyolcvanon, mire megépül a pálya, én arra már valószínű nem leszek. De mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik itthon próbálkoznak? Szegények reggeltől estig dolgoznak, de nem tudom mi lesz velük, ha a földeket elveszik” – mondta nekünk Kercsuj Anna. A férje, Kercsuj János kicsit viccesebbre fogta, szerinte autópálya leghamarabb 2050-ben lesz Illyefalva mellett, úgyhogy szerinte nem kellene ennyit aggodalmaskodni.

Kercsuj Jánossal és feleségével egy boltban találkoztunk. Épp az autópályáról beszélgettek, amikor beléptünk a helyiségbe – Fotó: Kádár Kata/Transtelex
Kercsuj Jánossal és feleségével egy boltban találkoztunk. Épp az autópályáról beszélgettek, amikor beléptünk a helyiségbe – Fotó: Kádár Kata/Transtelex

Adorjáni Balázs helyi vállalkozó már sokkal borúlátóbb. Ő azért dühös, mert úgy érzi, hogy élete munkájának gyümölcsét veszik el tőle.

„Tíz évnyi munkánk árán vásároltunk egy egyhektáros területet. Itt nagyon nehéz földet venni, mert mindenki abból él, minden egyes parcella meg van művelve” – kezdte történetét a mezőgazdasági vállalkozó, aki virágágyásokat és csemetéket árul a községben, vállalkozását pedig direkt módon érinti az autópálya. A nemrég felállított melegházát minden bizonnyal fel kell számolnia, hiszen a tervezett nyomvonal kettészeli a földjét.

Adorjáni Balázs nemrég bővítette a vállalkozását – Fotó: Kádár Kata / Transtelex
Adorjáni Balázs nemrég bővítette a vállalkozását – Fotó: Kádár Kata / Transtelex

Adorjáni elmondta, többen is mondták neki, hogy a kisajátításkor piaci árat kap a területért, de számára azért is elkeserítő a helyzet, mert ahogy fogalmaz: „az életben vannak olyan dolgok, amelyek nem eladók”.

A helyi vállalkozó hosszasan mesélt arról, hogy eleinte Magyarországon élt a családjával, ott próbáltak szerencsét, de végül úgy döntöttek, hogy szülőfalujukban nevelik fel a gyerekeiket, hiszen ez fontos érték számukra.

Adorjáni Balázs háztáji melegházában – Fotó: Kádár Kata/Transtelex
Adorjáni Balázs háztáji melegházában – Fotó: Kádár Kata/Transtelex

„A fiatalok egy része itthon maradt. Közülük legtöbben a földből élnek, ezzel az autópályával pedig épp ezeket az embereket teszik tönkre. Mikor megtudtam, hogy a parcellánkon halad át a nyomvonal, nagyon elkeseredtünk. Most már úgy látom, hogy annak, aki kivándorolt, egyszerűen nincs amiért hazajönnie. A hatalom csak politikai nyilatkozatok szintjén támogatja a fiatalokat és a hazaköltözésüket, tettek szintjén ez nem látszik” – fakadt ki Adorjáni, aki azt is megmutatta, hogy a családi házuktól nem messze, körülbelül 150 méterre haladna el majd a pálya, ami szintén nagyon rosszul érinti, hiszen négy évvel ezelőtt azért költöztek oda, hogy a családnak csendes otthont teremtsenek. Adorjáni elmondta, tudja, hogy hangfogókkal valamelyest tompítható a zajszennyezés, de nem hiszi, hogy ezek képesek teljesen kiszűrni a forgalom zaját.