A koronavírus még közöttünk jár, csak nem illik róla beszélni

Közel ötven nap telt el a koronavírus-járvány miatt korábban elrendelt korlátozások feloldása óta, és lassan kimondható, hogy visszatért a normális medrébe az élet Romániában is. Még a tömegközlekedési eszközökön és a beltéri helyiségekben is csak elvétve látni ma már maszkot viselő embereket, feledésbe merülni látszik a kézfertőtlenítés, zavartalanná váltak a társas érintkezések.

A veszélyhelyzet március 9-én szűnt meg Romániában, és a járványgörbe alakulása látszólag azt támasztja alá, hogy ez nem volt elhibázott lépés. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a kormány döntése utáni első két hétben enyhén növekedett ugyan, de utána látványosan csökkeni kezdett az igazolt koronavírus-fertőzések száma. Az elmúlt hetekben a legtöbb esetet, 5140-et március 22-én jegyezték, a legfrissebb – április 26-i – esetszám pedig már csak 724.

A járványgörbe laposodását nyilván az is magyarázhatja, hogy időközben a korábbi napi 35-40 ezerről napi alig 15 ezerre csökkent az elvégzett koronavírus-tesztek száma. Ám kedvezően alakult időközben egy másik fontos mutató: míg március 9-én 4340 személyt kezeltek kórházban, és közülük 633-at intenzív osztályon, jelenleg 1272-en vannak kórházban, és közülük csak 224-en súlyos betegek. Még látványosabban csökkent a halálesetek száma a március 9-i 62-ről az április 26-i 2-re.

Megcsappant ugyanakkor az oltakozási kedv is a korlátozások feloldásának bejelentése után. Míg március 4-én még közel 5 ezer adag vakcinát adtak be Romániában, március 11-én 3 ezret, mára már pedig egy hét alatt 7 ezret, vagyis naponta átlagban mindössze ezret.

Vass Levente egészségügyi államtitkár pedig éppen ez utóbbi statisztikát tartja a legaggasztóbbnak. „Sajnálatos, hogy ennyire megtorpant az oltakozás az országban. A vakcina segítségével elkerülhető lenne az a veszély, hogy ősszel az előzőeknél ugyan kisebb mértékű, de akár haláleseteket és súlyos megbetegedéseket okozó járványhullám érje el Romániát” – magyarázta a Transtelexnek.

A szakember szerint ugyanis a koronavírus a kedvező adatok ellenére sem tűnt el, „még közöttünk jár, csak nem illik róla beszélni”. Kérdésünkre kifejtette, ez alatt azt érti, hogy az emberek belefáradtak a járvány elleni védekezésbe, így a hazai döntéshozók számára sem prioritás már például az oltáskampány. „A politikai szempontok sokszor felülírják az egészségügyi észérveket” – jelentette ki az államtitkár.

A vírusnak sem érdeke elpusztítani a gazdaszervezetet

Vass Levente mindazonáltal úgy véli, hogy több tényező együttes hatásának köszönhetően rövid és középtávon nem várható a járványgörbe újabb növekedése. Az egyik tényező éppen a vírus természete. Emlékeztetett arra, hogy tavaly október-novemberben, a negyedik hullám idején akár napi 500 halálesetet is követelt a koronavírus delta-variánsa. Ezt az utóbbinál jóval „szelídebb” omikron-variáns által dominált ötödik hullám követte idén februárban, amikor a nagy esetszámok ellenére a korábbinál jóval kisebb volt a súlyos megbetegedések és a halálesetek száma. „Kialakult tehát egy olyan vírustörzs, amelyik a létfenntartása érdekében nem pusztítja el a fertőzött gazdaszervezetet. Ez a természet rendje amúgy. A koronavírus nem ellenünk, hanem mellettünk akar élni” – magyarázta.

Az államtitkár szerint a koronavírus terjedését fékezte az is, hogy Romániában eddig atipikus volt az időjárás, az elmúlt hónapokban kéthetenként váltakoztak a nagyon hideg, illetve a melegebb, langyosabb, csapadékosabb periódusok, ami éppen a 14 napos ciklusok révén megakadályozta vírus terjedését. Ezzel szemben Nagy-Britanniában például tipikus tavasz volt, ami meg is mutatkozott az ottani esetszámokban. „Most már, ha minden jól megy, akkor a következő hetekben, április végén, május elején nem kell az esetszámok növekedésével számolnunk, mert az idő felmelegedése nem kedvez a vírusnak” – jelentette ki az államtitkár.

Jobban terjed, mint azt az adatok mutatják

Vass Levente szerint az ötödik hullám is hozzájárult a járvány csillapodásához azáltal, hogy a terjedése növelte a lakosság immunitását, elvégezte az oltáskampányra háruló feladatot. Ám a vírus továbbra is terjed, valószínű, hogy sokkal nagyobb ütemben, mint amit az adatok mutatnak, csak mivel enyhébb tüneteket okoz, nagyon kevesen kerülnek nyilvántartásba.

„Jelenleg a koronavírus omikron-variánsának egy még ragályosabb alváltozata terjed Romániában. Az alacsony esetszámoknak az is a magyarázata, hogy az emberek a Covid-19-betegség tüneteit hagyományos hűlésként kezelik, nem tesztelnek, nem fordulnak háziorvoshoz. Ennek az a veszélye, hogy az életet közvetlenül ugyan nem veszélyeztető, de maradandó egészségkárosodást okozó szövődményes betegségek alakulnak ki. Ez hosszú távon társadalmi szintű egészségromlást eredményezhet” – tette hozzá.

Ezért a szakember azt javasolja mindenkinek, hogy amikor hűléses tüneteket észlel, otthon végezzék el a legjobb minőségű gyorstesztet, és ha pozitív, akkor legyenek tekintettel nem csak a saját, hanem a családjuk, környezetük egészségére is. Vagyis forduljanak a háziorvosukhoz, kövessék az utasításait. „Szükség esetén kérjenek betegszabadságot, mert a betegség nem szégyen, esetleg kellemetlen” – jegyezte meg.

Szezonális betegséggé szelídülhet

Az államtitkár kérdésünkre elmondta: a továbbiakban arra számít, hogy a koronavírus okozta Covid-19-betegség az influenzához hasonló szezonális betegséggé szelídül. Kezelését megkönnyíti, hogy az aktív (fertőzés révén végbemenő) és a passzív (oltással történő) immunizálásnak köszönhetően az emberek szervezete már tud védekezni a kórokozó ellen. Szerinte nem elhanyagolható az sem, hogy az egészségügyi rendszer az első nagy olaszországi járványhullám okozta pánik után megtanulta kezelni a betegséget.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az orvostudomány még nem zárja ki a koronavírus esetleges újabb, az eddigieknél veszélyesebb mutációinak a megjelenését. „Ezért akár szakmaiatlanság vádját is kockáztatva azt mondanám: az lenne a kívánatos, ha minél több ember beoltaná magát vagy minél hamarabb átesne a betegségen. A cél az, hogy az emberek mielőbb hozzájussanak ahhoz az antigénszetthez, ami megtanítja a szervezetüket védekezni a Covid-19 ellen” – mondta Vass Levente.

Több millió ember nincs biztonságban

Lorenzovici László egészségügyi menedzser Vass Leventéhez hasonlóan úgy látja, hogy a Covid-19 kezelése lassacskán a szezonális légúti megbetegedések kezeléséhez hasonlóvá válik. A Transtelexnek elmondta, a koronavírus-járványt az emberek mobilitása miatt megállítani nem, csak megfékezni lehet, ám aki élt a prevenciós lehetőségekkel, és beoltotta magát, annak nincs mitől tartania. Emellett a pandémia kezdetétől eltelt több mint két évben sokat fejlődött az orvostudomány és az egészségügyi technológia, megjelentek hatékony gyógyszerek is – tette hozzá.

Az oltakozási kedv megcsappanásáról megjegyezte: az egészségügyi szolgáltatások fogyasztásának van egy felső korlátja, amelyik nagy mértékben a társadalom fejlettségétől függ. „Attól, hogy egy szolgáltatás igénybe vehető, nem biztos, hogy igénybe is veszik. Ezt jól példázza a vidéki települések alacsony átoltottsága” – magyarázta.

Lorenzovici László szerint a több mint 8,1 millió beoltott mellett a Covid-19-betegségen átesett lakosság is részben védett a koronavírus ellen, de még mindig több millió ember van Romániában, aki nem érezheti biztonságban magát. Ráadásul a természetes úton szerzett immunitás sem jelent százszázalékos védettséget, van, akit háromszor is megfertőzött a koronavírus a járvány kezdetétől. „Ez nagy biológiai szórást mutat, az emberek szervezete eltérően reagál a vírusra. Jómagam például egyszer sem fertőződtem meg, miközben a családtagjaim igen, úgy, hogy be is voltak oltva” – magyarázta.