Horváth Anna: ha május 15-ig nem számolják meg a magyarok felét, túl sokan lemaradhatnak

2022. április 19. – 18:18

Horváth Anna: ha május 15-ig nem számolják meg a magyarok felét, túl sokan lemaradhatnak
Horváth Anna és Barna Gergő – Fotó: Horváth-Kovács Szilárd / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Az RMDSZ népszámlálási kampányának koordinátorait arról kérdeztük, hogy hogyan lehet megszólítani a magyar ajkú romákat.

A népszámlálás első időszakának kihívásairól tartott sajtótájékoztatót Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és az országos népszámlálási munkacsoport vezetője, valamit Barna Gergő szociológus, a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke.

Mint közismert, a romániai népszámlálás első szakaszában vagyunk, ami március 14. és május 15. között zajlik: ekkor van lehetősége a lakosságnak online önkitöltéses módszerrel megadni az adatokat az Országos Statisztikai Intézetnek.

További információk és tájékoztató anyagok a nepszamlalas.ro oldalon.

A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy az ötödik héten a becsült országos részvételi arány 20,8 százalék, amit a romániai magyar lakosság némileg meghalad, de a nem olyan mértékben, mint ahogy a szakértők szerint kellene. Tízből kilenc ember pedig nem tudja segítség nélkül kitölteni az online kérdőívet, mert nem rendelkezik a szükséges digitális kompetenciákkal.

Ha most nem számolják meg a magyarok felét, félő, hogy túl sokan lemaradnak

Horváth Anna kiemelte, hogy a romániai magyarság számára a népszámlálás létkérdés, ami nem a statisztikánkról szól, hiszen a kisebbségi érdekérvényesítés, a román állammal való párbeszéd múlik rajta, ezért a magyar kisebbségnek egy erős közösségként kell megmutatkoznia.

A politikus elmondta, becslések szerint az önkitöltés időszakában a megszámolt állampolgárok aránya 30-45 százalék között lesz. Viszont ahhoz, hogy a romániai magyarság elérje az egymilliót, az önkitöltés szakaszában a magyar vezetőséggel rendelkező kisebb településeken el kellene érni az 50 százalékos részvételt, a városokban pedig a 35-40 százalékos arányt. Amennyiben ez május 15-ig megtörténne, akkor mondhatnánk, hogy romániai magyar közösség fele meg van már számolva, és csak a másik felére kell összpontosítani.

Ha ez a cél nem teljesül, egyszerűen képtelenség lesz minden magyar embert összeszámolni, mivel a 2011-es népszámláláshoz képest csak negyedannyi számlálóbiztos fog dolgozni.

A lakosság megszámlálatlan része csak utólag, statisztikai adatként kerül bele a rendszerbe, ahol nem jelenik meg a nemzetiség, anyanyelv vagy a vallási-felekezeti hovatartozás, ez pedig negatívan hat a magyar kisebbség statisztikákban megjelenő számarányára.

Horváth Anna szerint azért is fontos az önkitöltős rendszerrel élni, mert mi magunk, a családtagjaink, az ismerőseink a legmegbízhatóbb számlálóbiztosok.

Újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy mindeddig csak két visszajelzést kaptak arról, hogy összeíróponton nem kérdeztek rá az illető nemzetiségére, de kivételes esetnek tartható, nem általánosnak. Ilyen helyzetben a kézenfekvő megoldás az, hogy kitöltés után olvassuk át a segítséggel kitöltött kérdőívet.

Barna Gergő – Fotó: Horváth-Kovács Szilárd / Transtelex
Barna Gergő – Fotó: Horváth-Kovács Szilárd / Transtelex

Hogy állunk az adatokkal?

Barna Gergő arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai magyarok becsült részvételi aránya megközelítőleg 21,6 és 22 százalék között mozog. „Ez valamivel jobb, mint az országos átlag, de elmarad attól, amire számítottunk” – értékelte Barna.

A legmagasabb részvételi arányt megyei szinten Botosani, Teleorman és Brassó érte el (28-30%), a legalacsonyabbat pedig Bákó, Tulcea és Iasi (15%).

A romániai magyarokat érintő megyék a következő arányokat érték el:

MegyeRészvételMagyar lakosság (2011)
Brassó28,8 %9,37%
Bihar23,4%32,30%
Arad23,2%13,7%
Szilágy22,9%29,80%
Szatmár22,9%41,39%
Beszterce-Naszód22,7%5,89%
Maros22,6%41,80%
Szeben22,2%4,88%
Kolozs21,9%20,08%
Kovászna21,8%77,85%
Máramaros21,5%12,86%
Temes19,6%8,93%
Hunyad18,9%5,35%
Hargita18,0%86,66%
Krassó-Szörény17,3%1,98%
Fehér17,3%5,40%
Bákó15,9%0,91%

A magyar szempontból legfontosabb hét megyében az önkitöltés aránya átlagon felüli (Hargita, Maros, Kovászna, Bihar, Kolozs, Szatmár, Szilágy) leszámítva Hargita megyét, ahol nagyon jelentős a lemaradás, és kérdéses, hogy utol tudja-e érni a többieket.

Horváth Anna úgy vélekedett, Székelyföld általában – és Hargita megye különösképpen – lassabban szokott indítani, de végül mindig felelőssége tudatában hozza a jó eredményeket.

A magyar ajkú romákkal ki foglalkozik?

A Transtelex arra volt kíváncsi, hogy Erdélyben és Partiumban hogyan lehet megszólítani a szociálisan hátrányos helyzetű, többes identitású állampolgárokat, akik között sokan magyar ajkú, roma etnikumú emberek.

Berna Gergő elmondta, hogy erről a témáról van már tapasztalat, ugyanis a 2011-es népszámlálásnál is felmerült ez a kérdés, amit elég sok szociológiai felmérés követett.

A 2011-es népszámlálás eredménye szerint a magyar anyanyelvű romák mintegy kétharmada magyarnak vallotta magát. Ennek magyarázata az, hogy a magyar nyelvű állami vagy civil intézményrendszerhez kötődnek, legyen szó az oktatásról, az egyházakról, vagy karitatív szervezetekről. 2011-ben mintegy 50-60 ezer magyar ajkú romát számoltak meg, akik hozzáadódtak a romániai magyarság számához.

„Amikor az egymillió romániai magyarról beszélünk, kalkulálunk azzal, hogy ők most is magyarnak vallják magukat”

– tette hozzá a szociológus.

Horváth Anna elmondta, hogy több helyen vannak ilyen speciális odafigyelést igénylő közösségek. A szegregátumban élőktől ugyanis nem várható el, hogy szervezetten jelentkezzenek az összeírópontokon, mivel ilyen helyzetben le kell bontani különböző félelmeket, előítéleteket.

A helyi polgármesterekkel egyeztetve az a javaslat született, hogy a szociális munkásokkal együttműködve lehet elérni és megszólítani őket, olyan személyek révén, akiket ismernek és akikben megbíznak, és akik a tájékoztatáson keresztül le tudják építeni a félelmeket, bizalmatlanságot. Az ügyvezető alelnök kiemelte, hogy félelmek és bizalmatlanság egyébként nem csak a magyar ajkú romákra, vagy a szociálisan hátrányos helyzetben élő emberekre jellemző, ezért fontos, hogy legyen aki elmagyarázza a lakosságnak, hogy miről szól a népszámlálás.

„Meg kell értetni az emberekkel, hogy a népszámlálás egy olyan statisztikai adatgyűjtés, aminek nincs jogi következménye” – jelentette ki, utalva arra, hogy a népszámláláson való részvétel után nem fog kopogtatni a rendőr, de a tömbházfelelős sem von felelősségre senkit a be nem jelentett albérlő miatt, mint ahogy annak sincs következménye, hogy hány munkaórát jelentenek be.

Egy településnek népességszámláláskor is etnikumtól függetlenül kell fontosak legyenek a marginalizált közösségek, mivel különböző EU-s és kormányzati pályázatok szólnak a felzárkóztatásukról, legyen szó oktatásról, egészségügyről, településfejlesztésről – így fontos, hogy az állami statisztikában is jelen legyenek.

Gyakori kérdések

Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke, Barna Gergő ismertette, hogy Nepszamlalas.ro kampányhoz melyek a leggyakoribb problémák megkeresések:

  • „Kit hol kell regisztrálni?” – szólt a leggyakoribb kérdés. A válasz: a tényleges lakcímen, amely az érintett szokásos tartózkodási helye, függetlenül a személyi igazolványban szereplő címtől.
  • Probléma a kérdőíven a „Complete interview” azelőtti megnyomása, hogy az etnikumra, anyanyelvre, vallási hovatartozásra vonatkozó kérdést kitöltötték volna. Javaslat: elakadáskor Enter-t kell nyomni, vagy félrekattintani a kitöltött mezőn kívülre, így megnyílnak a következő kérdések.
  • Sokan érdeklődtek a szabadnap iránt is, amit az után lehet igénybe venni, hogy az Országos Statisztikai Intézet érvényesítette a kérdőívet (a kitöltés utáni 7 napon belül), amit itt lehet ellenőrizni: dovrec.insee.ro. A nem érvényesített kérdőív esetén újra kell regisztrálni, viszont csak azok esetében kell kitölteni, akik kimaradtak. Szabadnap csak a regisztrált kitöltést vállaló személynek jár.
  • Adatbiztonság: statisztikai adatfelvétel történik, a személyi adatok nem rögzülnek az adatbázisban, a rendszer csak a személyi számot igényli, viszont az adatfeldolgozás során az is anonimizáltan jelenik meg a rendszerkezelőknek, tehát a rendszer biztonságos és az adatok visszakövethetetlenek.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!