Horváth Anna: ha május 15-ig nem számolják meg a magyarok felét, túl sokan lemaradhatnak

2022. április 19. – 19:18

Horváth Anna: ha május 15-ig nem számolják meg a magyarok felét, túl sokan lemaradhatnak
Horváth Anna és Barna Gergő – Fotó: Horváth-Kovács Szilárd / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Az RMDSZ népszámlálási kampányának koordinátorait arról kérdeztük, hogy hogyan lehet megszólítani a magyar ajkú romákat.

A népszámlálás első időszakának kihívásairól tartott sajtótájékoztatót Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és az országos népszámlálási munkacsoport vezetője, valamit Barna Gergő szociológus, a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke.

Mint közismert, a romániai népszámlálás első szakaszában vagyunk, ami március 14. és május 15. között zajlik: ekkor van lehetősége a lakosságnak online önkitöltéses módszerrel megadni az adatokat az Országos Statisztikai Intézetnek.

További információk és tájékoztató anyagok a nepszamlalas.ro oldalon.

A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy az ötödik héten a becsült országos részvételi arány 20,8 százalék, amit a romániai magyar lakosság némileg meghalad, de a nem olyan mértékben, mint ahogy a szakértők szerint kellene. Tízből kilenc ember pedig nem tudja segítség nélkül kitölteni az online kérdőívet, mert nem rendelkezik a szükséges digitális kompetenciákkal.

Ha most nem számolják meg a magyarok felét, félő, hogy túl sokan lemaradnak

Horváth Anna kiemelte, hogy a romániai magyarság számára a népszámlálás létkérdés, ami nem a statisztikánkról szól, hiszen a kisebbségi érdekérvényesítés, a román állammal való párbeszéd múlik rajta, ezért a magyar kisebbségnek egy erős közösségként kell megmutatkoznia.

A politikus elmondta, becslések szerint az önkitöltés időszakában a megszámolt állampolgárok aránya 30-45 százalék között lesz. Viszont ahhoz, hogy a romániai magyarság elérje az egymilliót, az önkitöltés szakaszában a magyar vezetőséggel rendelkező kisebb településeken el kellene érni az 50 százalékos részvételt, a városokban pedig a 35-40 százalékos arányt. Amennyiben ez május 15-ig megtörténne, akkor mondhatnánk, hogy romániai magyar közösség fele meg van már számolva, és csak a másik felére kell összpontosítani.

Ha ez a cél nem teljesül, egyszerűen képtelenség lesz minden magyar embert összeszámolni, mivel a 2011-es népszámláláshoz képest csak negyedannyi számlálóbiztos fog dolgozni.

A lakosság megszámlálatlan része csak utólag, statisztikai adatként kerül bele a rendszerbe, ahol nem jelenik meg a nemzetiség, anyanyelv vagy a vallási-felekezeti hovatartozás, ez pedig negatívan hat a magyar kisebbség statisztikákban megjelenő számarányára.

Horváth Anna szerint azért is fontos az önkitöltős rendszerrel élni, mert mi magunk, a családtagjaink, az ismerőseink a legmegbízhatóbb számlálóbiztosok.

Újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy mindeddig csak két visszajelzést kaptak arról, hogy összeíróponton nem kérdeztek rá az illető nemzetiségére, de kivételes esetnek tartható, nem általánosnak. Ilyen helyzetben a kézenfekvő megoldás az, hogy kitöltés után olvassuk át a segítséggel kitöltött kérdőívet.

Barna Gergő – Fotó: Horváth-Kovács Szilárd / Transtelex
Barna Gergő – Fotó: Horváth-Kovács Szilárd / Transtelex

Hogy állunk az adatokkal?

Barna Gergő arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai magyarok becsült részvételi aránya megközelítőleg 21,6 és 22 százalék között mozog. „Ez valamivel jobb, mint az országos átlag, de elmarad attól, amire számítottunk” – értékelte Barna.

A legmagasabb részvételi arányt megyei szinten Botosani, Teleorman és Brassó érte el (28-30%), a legalacsonyabbat pedig Bákó, Tulcea és Iasi (15%).

A romániai magyarokat érintő megyék a következő arányokat érték el:

MegyeRészvételMagyar lakosság (2011)
Brassó28,8 %9,37%
Bihar23,4%32,30%
Arad23,2%13,7%
Szilágy22,9%29,80%
Szatmár22,9%41,39%
Beszterce-Naszód22,7%5,89%
Maros22,6%41,80%
Szeben22,2%4,88%
Kolozs21,9%20,08%
Kovászna21,8%77,85%
Máramaros21,5%12,86%
Temes19,6%8,93%
Hunyad18,9%5,35%
Hargita18,0%86,66%
Krassó-Szörény17,3%1,98%
Fehér17,3%5,40%
Bákó15,9%0,91%

A magyar szempontból legfontosabb hét megyében az önkitöltés aránya átlagon felüli (Hargita, Maros, Kovászna, Bihar, Kolozs, Szatmár, Szilágy) leszámítva Hargita megyét, ahol nagyon jelentős a lemaradás, és kérdéses, hogy utol tudja-e érni a többieket.

Horváth Anna úgy vélekedett, Székelyföld általában – és Hargita megye különösképpen – lassabban szokott indítani, de végül mindig felelőssége tudatában hozza a jó eredményeket.

A magyar ajkú romákkal ki foglalkozik?

A Transtelex arra volt kíváncsi, hogy Erdélyben és Partiumban hogyan lehet megszólítani a szociálisan hátrányos helyzetű, többes identitású állampolgárokat, akik között sokan magyar ajkú, roma etnikumú emberek.

Berna Gergő elmondta, hogy erről a témáról van már tapasztalat, ugyanis a 2011-es népszámlálásnál is felmerült ez a kérdés, amit elég sok szociológiai felmérés követett.

A 2011-es népszámlálás eredménye szerint a magyar anyanyelvű romák mintegy kétharmada magyarnak vallotta magát. Ennek magyarázata az, hogy a magyar nyelvű állami vagy civil intézményrendszerhez kötődnek, legyen szó az oktatásról, az egyházakról, vagy karitatív szervezetekről. 2011-ben mintegy 50-60 ezer magyar ajkú romát számoltak meg, akik hozzáadódtak a romániai magyarság számához.

„Amikor az egymillió romániai magyarról beszélünk, kalkulálunk azzal, hogy ők most is magyarnak vallják magukat”

– tette hozzá a szociológus.

Horváth Anna elmondta, hogy több helyen vannak ilyen speciális odafigyelést igénylő közösségek. A szegregátumban élőktől ugyanis nem várható el, hogy szervezetten jelentkezzenek az összeírópontokon, mivel ilyen helyzetben le kell bontani különböző félelmeket, előítéleteket.

A helyi polgármesterekkel egyeztetve az a javaslat született, hogy a szociális munkásokkal együttműködve lehet elérni és megszólítani őket, olyan személyek révén, akiket ismernek és akikben megbíznak, és akik a tájékoztatáson keresztül le tudják építeni a félelmeket, bizalmatlanságot. Az ügyvezető alelnök kiemelte, hogy félelmek és bizalmatlanság egyébként nem csak a magyar ajkú romákra, vagy a szociálisan hátrányos helyzetben élő emberekre jellemző, ezért fontos, hogy legyen aki elmagyarázza a lakosságnak, hogy miről szól a népszámlálás.

„Meg kell értetni az emberekkel, hogy a népszámlálás egy olyan statisztikai adatgyűjtés, aminek nincs jogi következménye” – jelentette ki, utalva arra, hogy a népszámláláson való részvétel után nem fog kopogtatni a rendőr, de a tömbházfelelős sem von felelősségre senkit a be nem jelentett albérlő miatt, mint ahogy annak sincs következménye, hogy hány munkaórát jelentenek be.

Egy településnek népességszámláláskor is etnikumtól függetlenül kell fontosak legyenek a marginalizált közösségek, mivel különböző EU-s és kormányzati pályázatok szólnak a felzárkóztatásukról, legyen szó oktatásról, egészségügyről, településfejlesztésről – így fontos, hogy az állami statisztikában is jelen legyenek.

Gyakori kérdések

Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke, Barna Gergő ismertette, hogy Nepszamlalas.ro kampányhoz melyek a leggyakoribb problémák megkeresések:

  • „Kit hol kell regisztrálni?” – szólt a leggyakoribb kérdés. A válasz: a tényleges lakcímen, amely az érintett szokásos tartózkodási helye, függetlenül a személyi igazolványban szereplő címtől.
  • Probléma a kérdőíven a „Complete interview” azelőtti megnyomása, hogy az etnikumra, anyanyelvre, vallási hovatartozásra vonatkozó kérdést kitöltötték volna. Javaslat: elakadáskor Enter-t kell nyomni, vagy félrekattintani a kitöltött mezőn kívülre, így megnyílnak a következő kérdések.
  • Sokan érdeklődtek a szabadnap iránt is, amit az után lehet igénybe venni, hogy az Országos Statisztikai Intézet érvényesítette a kérdőívet (a kitöltés utáni 7 napon belül), amit itt lehet ellenőrizni: dovrec.insee.ro. A nem érvényesített kérdőív esetén újra kell regisztrálni, viszont csak azok esetében kell kitölteni, akik kimaradtak. Szabadnap csak a regisztrált kitöltést vállaló személynek jár.
  • Adatbiztonság: statisztikai adatfelvétel történik, a személyi adatok nem rögzülnek az adatbázisban, a rendszer csak a személyi számot igényli, viszont az adatfeldolgozás során az is anonimizáltan jelenik meg a rendszerkezelőknek, tehát a rendszer biztonságos és az adatok visszakövethetetlenek.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!