Az Európa Tanács új gyerekjogi stratégiát fogadott el, ami égetően aktuális

2022. április 13. – 09:09

Az Európa Tanács új gyerekjogi stratégiát fogadott el, ami
égetően aktuális
Fotó: Hans Lucas / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európa Tanács új stratégiája nagyobb hangsúlyt fektet az a gyerekek erőszakmentességhez való jogához, és a jogaik vész- és válsághelyzetben való érvényesítésére.

Múlt héten Rómában A horizonton túl: a gyermekjogok új korszaka című konferencián bemutatták az Európa Tanács 2022-2027-re vonatkozó gyermekjogi stratégiáját, amely „Római stratégia” név alatt fut.

A csütörtökön és pénteken Olaszországban szervezett konferencián az Európa Tanács a gyerekjogi képviselői mellett részt vett az UNICEF és az Európai Bizottság szakosztályának képviselője, 17 állam szakértő küldöttei, nemzetközi szakértők, akadémikusok és a civil szervezetek képviselői, illetve a 10 gyerekből álló „fiatalok delegációja”, és két – egy kanadai és egy görögországi – ifjúsági aktivista.

Az esemény moderátora, Giovanna Pancheri, köszöntő beszédében kiemelte, hogy az új stratégiát az ukrajnai háború előtt állították össze, különös módon mégis

„ha megnézzük a stratégiát, kiderül, hogy a hat fő célkitűzés között az első az erőszakmentesség minden gyerek számára, míg a hatodik a gyerekek jogainak biztosítása válság- és vészhelyzetekben”.

Rögzítette, hogy a gyerekeket, azaz a soron következő nemzedéket, három súlyos válságon kell átsegítenünk, a két évig tartott világjárványon, az éppen zajló háborús helyzeten, és a nagyon valószínűleg bekövetkező gazdasági válságon.

„Az ő jövőjük, a mi jövőnk” – rögzítette, a gyerekek segítségére, óvására tett erőfeszítések tétjét a stratégiai dokumentumot bemutató konferencia moderátora. Elhangzott, az új ütemterv egyrészt megerősíti a már elért eredményeket, másrészt erőfeszítéseket tesz a gyerekjogok szélesebb körű érvényesítése érdekében, illetve figyelemmel követi a jogérvésnyesülés folyamatát a tagállamokban, és azon túl.

Az itt elérhető dokumentum szerint az Európai Tanács 2027-ig tervezett ütemtervének hat kiemelt területe van, és 72 pontba foglalva vázolja fel a gyerekek jogainak biztosítását. A hat irányadó célkitűzés:

  • Erőszakmentesség minden gyermek számára
  • Esélyegyenlőség és társadalmi inklúzió minden gyerek számára
  • A technológiákhoz való hozzáférés és azok biztonságos használata minden gyerek számára
  • Gyerekbarát igazságszolgáltatás minden gyerek számára
  • Minden gyereknek hangot adni
  • A gyerekek jogainak biztosítása vész- és válsághelyzetben

A konferenciát köszöntő beszédek első sorban az ukrajnai háború borzalmaihoz kapcsolták a gyerekjogok biztosításának égető szükségességét, mivel minden gyerekről szó van, említést kell tennünk arról, hogy az elmúlt években Európába számos más háború sújtotta válságzónából érkeztek gyerekek, például Szíriából, Irakból, Afganisztánból. Az UNICEF adatai szerint több mint 22 500 gyerekről van szó.

„Most már menekültek vagyunk. Az emberek nem szeretnek minket. Senki sem ragaszkodó, mindenki hazudik. Korábban gyerek voltam. Idősebb vagyok. Többet tudok” – nyilatkozta a 12 éves Aleppóból menekült Rawan, aki egyike a több mint 50 millió kiskorú személynek, aki kénytelen volt egy válságos helyzet miatt elhagyni otthonát.

„Az új Gyermekjogi Stratégia (...) kritikus pillanatban érkezett. A gyerekek jogainak hatékony védelmének sürgőssége aktuálisabb, mint valaha” – értékelte a dokumentumot az ENSZ gyerekek elleni erőszak hivatalának képviselője, Najat Maalla, kiemelve, hogy világszinten túl sok gyereket hagynak hátra.

Az ENSZ gyerekjogi szervezete szerint Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta körülbelül 4,8 millió gyerek volt kénytelen elhagyni az otthonát, ami az ország gyerekeinek mintegy kétharmada.

A nemsokára 14 éves Albert, aki egy székelyföldi városban talált ideiglenes otthonra, Kijevből menekült el az anyukájával. Hiányoznak a barátai, de minden nap online suli van, és a városban, ahol ideiglenesen – más menekült családokkal együtt – otthonra leltek, önkéntesek szerveznek nekik különböző programokat.

Bár Románia és az itt működő civil, egyházi és önkormányzati szervezetek igyekeznek biztonságot és otthont nyújtani a menekülteknek, a gyerekjogok érvényesülésének nem a legideálisabb helyszíne az ország – derül ki a Mentsétek meg a gyerekeket (Salvați Copiii) szervezet legutóbbi jelentéséből, amely a szülőket és a gyereket is megkérdezve felmérte a gyerekeket érő erőszak társadalmi elterjedtségét.

„Egy gyerek, aki a félelem által meghatározott és negatív érzelmekkel telített légkörben fejlődik érzelmileg, az felnőtt kori életében is traumatizált lehet. Nagyon fontos, hogy felismerjük a bántalmazás jeleit és közbeavatkozzunk, hogy az abúzus ne okozzon gyógyíthatatlan nyomokat”

– nyilatkozta Gabriela Alexandrescu, a szervezet vezetője, amikor bemutatták a jelentést.

A felmérés rámutatott, hogy például a fizikai büntetés alkalmazását szinte a gyerekek fele visszaigazolta (46%), addig tíz szülő közül csak három vállalta fel (28%), hogy él a fizikai fenyítéssel – ami a gyerekeket érintő bántalmazás egyik formája.

Továbbá a szülők megközelítőleg 3 százaléka állította, hogy 2021-ben a gyerekük szexuális visszaélés áldozata volt – és az esetek kétharmadában ismeretlen személy volt a bántalmazó –, valamint a kamaszkorúak 2,9 százaléka nyilatkozta azt, hogy arra kényszerítették, hogy akaratukon kívül szexuális kapcsolatot tartsanak fenn.

Tekintettel arra, hogy a becslések szerint Romániában mintegy 4,1 millió kiskorú személy él, akkor a 3 százalék azt jelenti, hogy 123 ezer gyerek válhatott szexuális visszaélés áldozatává. A jelentés szerzői szerint ez az adat élesen rávilágít arra, hogy az országban a gyerekek sérelmére elkövetett szexuális bántalmazás látenciája (rejtettsége) nagyon súlyosan magas.

Az iskolában a tanárok által elkövetett fizikai erőszak csökkenő tendenciát mutat, a gyerekek 5 százaléka mondta azt, hogy találkozott a jelenséggel (2001-ben 31, 2017-ben 7 százalék volt). Az érzelmi és verbális bántalmazást, ami szintén csökkenő tendenciát mutat, a gyerekek 22 százaléka jelezte, míg azt, hogy a tanárok szidalmaznak, 76 százalék állította.

A kutatásból az is kiderült, hogy Romániában aggasztó mértékű a gyerekszegénység, amit a következő adatok példáznak: öt gyerek közül egy gyerek kénytelen éhesen lefeküdni (18%), és 2 százalékuk lopott már azért, hogy egyen valamit.

Bár a gyerekek 94 százaléka válaszolta azt, hogy otthon biztonságban érzi magát és 3 százalék azt, hogy egyáltalán nem érzik magukat biztonságban, ha otthon vannak, más kérdésre kapott válaszból kiderült, hogy a tíz gyerek közül egy (10%) mondta azt, hogy annyira tart a lehetséges büntetésektől, hogy inkább elmenekülne a családja elől, és 2 százalékuk szerint ez gyakran, sőt nagyon gyakran előfordul.

A teljes jelentés itt olvasható. A magyarországi helyzetről a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány készített hasonló jelentést, ismertetőjüket a Telexen itt olvashatják.