Sértőnek találták a Csíki Játékszín egyik plakátját az egyházi vezetők, ezért el kellett távolítani

2022. március 29. – 13:01

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Közel 400 éve is megbotránkoztatta a nézőket a Tartuffe bemutatója, most a csíkszeredai előadás plakátját ellenezték vallási vezetők.

Premier előtt egy nappal kénytelen volt lecserélni Tartuffe előadásának plakátját a Csíki Játékszín, mert az megbotránkoztatta a helyiek egy részét, és a vallási vezetők is szót emeltek ellene. A plakáton a címszereplő egy keresztet tart a kezében, amire William-Adolphe Bouguereau egyik festményének jelenetét, Vénusz születését helyezték el. Egy héttel korábban, az előadás ismertető sajtótájékoztatóján még az eredeti plakátot használták, amit később a városban is több helyen kifüggesztettek, viszont a közfelháborodás miatt ezeket be kellett gyűjteni.

„Tisztelettel biztosítjuk a helyi közösség tagjait, a vallási vezetőket, illetve a város elöljáróit, hogy Tartuffe-értelmezésünk nem egyházellenes, sokkal inkább a báránybőrbe bújt farkasokról szól, a mindenkori álszentekről és szélhámosokról, akik az erkölcs álcáját magukra öltve követik el a legnagyobb gazemberségeket” – írták március 17-én a Csíki Játékszín Facebook oldalán, és egyben azt is bejelentették, mivel a darab ismertetésére szolgáló reklámeszközöket a helyi közönség egy része vitathatónak, esetleg sértőnek találta, ezért az előadás valamennyi promóciós anyagát lecserélték.

Jó tudni, hogy van, ami 400 év alatt sem változott

- kommentálta megkeresésünkre Veress Albert, a Csíki Játékszín igazgatója a reklámanyagok cseréjének körülményeit. A címszerepet is alakító, illetve a plakát létrehozásában résztvevő Veress arra utalt, hogy már a mű keletkezésekor kiváltotta sokak nemtetszését, köztük az egyházát is.

A régi és az új plakát
A régi és az új plakát

Molière darabjának első változatát 1664-ben mutatták be, és még ugyanabban az évben be is tiltotta XIV. Lajos, amit később csak cenzúrázva mutathattak be. A kutatók szerint leginkább Párizs érsékének a hatására dönthetett így, aki egyben a király gyóntatója és tanítója is volt. A befolyásos udvari emberek ugyan mélyen vallásosnak tüntették fel magukat, de a valóságban álszent módon viselkedtek, és magukra ismertek a történetben, amelyben Molière a hozzájuk hasonló képmutatókat pellengérezi ki.

A komédia egy jómódú család történetét dolgozza fel. A hiszékeny családfő, Orgon anyjával, Pernelle asszonnyal együtt egy látszólag mélyen vallásos alak, Tartuffe befolyása alá kerül. A helyzet már azzal fenyeget, hogy Orgont kiforgatja a vagyonából, és megszerzi a lánya kezét. Közben Orgont és anyját kivéve mindenki átlát Tartuffe ármánykodásán, és tervet eszelnek ki, hogy lebuktassák a csalót.

A Tartuffe-előadások plakátjainak azóta is rendre visszatérő elemei az álszent vallásosságra való utalások. „Csak két példát említek, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának 2015-ös előadásának plakátját, illetve a budapesti Örkény Színház produkciójának reklámanyagát szintén 2015-ből. Számos példát lehetne még említeni, elég csak rákeresni a megfelelő kulcsszavakkal” – mondta.

Tehát egyáltalán nem meglepő, hogy a csíkszeredai színháznál is ehhez folyamodtak, bár az igazgató nyilatkozata szerint nem volt semmilyen egyházat sértő szándékuk.

Nem szóltak bele, csak jelezték, hogy számukra bántó

- magyarázta az igazgató, amikor azt kérdeztük, hogy nem érzi úgy, hogy kívülről beleszóltak a működésükbe. Elmondása szerint először a hívek jelezték a helyi egyházi vezetőknek a sértőnek vélt plakátok kifüggesztését, akik a színházat fenntartó önkormányzathoz fordultak a panaszokkal. Az önkormányzat pedig azt szerette volna, ha megoldódik a helyzet.

Veress elmondása szerint számítottak arra, hogy lesznek olyanok, akik majd bántónak érzik a plakátot, fel voltak készülve, hogy „ez nem fog működni ebben a városban”, ezért nem erőltették a megtartását. Ahogy az igazgató fogalmazott, nekik sem érdekük, hogy megsértsék a saját közösségüket, és azzal, hogy erőltetik, csak maguk alatt vágták volna a fát.

„Ha valaki nem ismeri a történetet, lehet bántóként értelmezni, mert volt rajta egy kereszt, illetve azon egy Vénusz születése akt. Ha valaki csak úgy sétál a városban, gondolhatja, ez valami blaszfémia. Azt jelezték, hogy semmilyen szinten nem szólnak bele abba, hogy az épületen belül, a színpadon mi történik, csak a plakát túlságosan erős volt” – nyomatékosított az igazgató, aki szerint a plakátcsere csak felkeltette az emberek kíváncsiságát az előadás iránt, és így nem okozott számukra különösebb problémát.

„Sokat tanakodtunk a plakáton, többször felmerült a kérdés, hogy vajon nem lesz ebből baj? Valaki nem fogja bántónak érezni? Épp ezért mi fel voltunk készülve, hogy lehet, túl nyitottra lőttük be magunkban ezt a közösséget. Azt gondoltuk, hogy 2022-ben ez el fog menni, de úgy tűnik, hogy nem, itt mégiscsak hagyományőrzőbbek és vallásosabbak az emberek, mint például Kolozsváron” – mondta az igazgató.

Nagyböjtben ezt nem szeretnénk tovább fokozni

- mondta Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia esperese, a helyi vallásos élet egyik meghatározó alakja, amikor arra kértük, hogy kommentálja az esetet. Állítása szerint ők lezártnak tekintik az ügyet, és nem akarnak rá visszatérni, és az lenne a legjobb, ha az újság sem írna erről. Elmondása szerint mivel eltávolították a plakátokat, a színház igazgatója pedig elnézést kért, nem akarnak nézeteltérést szítani.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!