Stuttgart karácsonyi vására: Európa sokszínűsége és hagyományai egy helyen
Stuttgart nemcsak a német ipar szíve, hanem Európa egyik legvarázslatosabb karácsonyi vásárának helyszíne is. A közel 300 egyedi faházikó, a sokszínű kulturális kínálat, és az ínycsiklandó gasztronómiai élmények a város ünnepi forgatagát felejthetetlen élménnyé varázsolják. Miközben a német precizitás és humor keveredik a nemzetközi árusok portékáival, a helyi civil szervezetek is fontos szerepet kapnak, bemutatva a város közösségi erejét és fenntarthatóság iránti elkötelezettségét.
A németországi Baden-Württemberg tartomány fővárosa, az ország hatodik legnagyobb települése. A Porsche és a Mercedes gyárairól híres. Ipari központnak emlegetik, mert ugye itt van a Daimler és a Bosch központja is, és GDP szempontból Európa 20 legfejlettebb városa közé tartozik. Nekünk, erdélyieknek illik tudni, hogy többek között innen indultak el azok a svábok, akik Szatmár környékén és a Bánátban leltek új hazára. Továbbá, a sok gazdasági mutató mellett, a városnak van 17 színháza, mind önkormányzati támogatásból, meg egy nemzeti színháza évi 160 millió eurós költségvetéssel. Se szeri, se száma a múzeumoknak, galériáknak, koncerteknek.
Nagyon leegyszerűsítve, egy remekül élhető város ez (elvégre Hegel szülővárosa), ami Kolozsvártól két órára van fapadossal. Van neki karácsonyi vására is, amit én nem tudok elhelyezni az európai palettán, de az erdélyi hasonló rendezvényeknek sok tanulságot tud mutatni.
Ami elsősorban meglepetést okoz, az a közel 300 rusztikus faházikó, ahol az árusok közel egy hónapig árulnak, mind egyediek. Sőt, a különböző díszítések versenyben vannak egymással. A legszebb, legjobb díszítés komoly díjban részesül. A házak fő dekorációja a ház tetején lévő ünnepi jelenetekkel hívják fel magukra a figyelmet. Az árusok elképesztő skálán kínálják portékájukat.
Van itt finn fafaragó, litván borostyánárus, de a rengeteg hagyományos, kézzel kötött ruházat mellett felvonulnak a török, görög és más keleti édesség varázslói. A német humor vastagon jelen van, például a csokiból készült, rozsdás szerszámok házikójában. Persze, a csokiból készült franciakulcs csöppet sem olcsó. Külön színfolt a régiségkereskedők jelenléte, akik olyan díszeket árulnak 25-30 euróért, amiket a nagyanyám karácsonyfáján úgy hátulra akasztottunk, mert nekünk cikinek tűnt a drótból és üvegből összetákolt „micsoda”.
A sok árucikk mellett enni-inni minden mértékben lehet. Fő helyen a Glühwein, vagyis a forralt bor áll. Ára minden standon ugyanaz, mindenhol két euró betétes csészében. Nincs is elhajigálva semmi. Természetesen az íze is ugyanaz, mert egy forgalmazó lehet jelen a piacon (mint egy rendes fesztiválon).
Ételek? A román mititeitől, a német currys kolbászon át, a norvég füstölt halakig (helyben füstölik) minden. Érdekes, hogy a kebabosokat-saormásokat nem az utcáról találja meg az ember… és van lángos, vagyis LÁNGOS.
Intermezzo: Egy fiatal pár előttem: Vai, uite lángose, ai noștri. Már rohannak is a lángososhoz. Románul kérnek ételt. Nem tudom, mi a válasz, de lógó orral, lángostalanul távoznak. Na, mondom, most én jövök. Szép magyarsággal kérek lángost. Majd német választ kapok, miközben hátul németül szól oda az egyik árus a másiknak: mi ütött ma ezekbe, hogy érthetetlen nyelven beszélnek.
A vásár területén kürtőskalács nincs. Van viszont miccs. Egy szimpatikus legény harsogja, természetesen románul: Gyertek, testvéreim, mert friss a mititei, gyertek ide, akik nem tudtok németül. Három darab kilenc euró! Az egyik legolcsóbb étel a rendezvényen. Van is keletje.
Ami említésre méltó, hogy a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek a civil szervezetekre. Rengetegen vannak jelen. Lehet velük beszélgetni a munkájukról, ötleteket várnak a város szépítésével, állatvédelemmel, környezettudatossággal kapcsolatban. Ezalatt természetesen adományokat is gyűjtenek. Gyűjtenek, nem koldulnak.
A biztonsági intézkedések kelet-európai számára szokatlanok. Semmilyen autóval nem lehet bemenni a vásár utcáiba. A standok között, a legnagyobb tömeg közepette is kényelmesen lehet közlekedni. Minden stand tűzbiztonságilag ellátott. A rendőri jelenlét látható: pár egyenruhás, nagyon sok civil biztosítja az önfeledt sétát. Közben szól a zene mindenhol, de egyik sem zavarja a másikat. Számos fiatal csellózik, fuvolázik, szaxofonozik, vannak bűvészek, betlehemi jászlak, játszóterek, korcsolyapályák.
Egy hatalmas kavalkád, amit ha végigjársz, újra beleszeretsz Európa sokszínűségébe, értékeibe. Este tízkor mindenki bezár és szépen átmegy a vendéglőbe, sörözőbe, mert a kocsmárosnak, vendéglősnek is meg kell élnie… Szolidaritást is lehet ott látni.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!