Egészséges barnulás nem létezik, de védhetjük a bőrünket, amikor égeti a nap

Itt a kánikula, amivel együtt hétfőn másodfokú hőségriasztás is életbe lépett, és várhatóan egész héten nem megy 30 fok alá a hőmérséklet, az UV-sugárzás pedig az ország nagy részén legalább 7,9-8-as erősségű, vagyis már kevés napon töltött idő is leégést okozhat, ha nem védekezünk megfelelően.

Ilyenkor mindenki vízpartra vágyik, aki teheti, már ott is van, és akár már néhány dicsérő szót is kapott a nyári színére. Pedig bármennyire sokszor kerül is szóba, hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy a napozás káros, egészséges barnulás nem létezik, és ha leégünk, azt a bőrünk soha sem felejti el.

Ebben a cikkben körbejárjuk, mire kell figyelni nemcsak strandolásnál, de már abban a pillanatban, amikor kilépünk a szabadba. A leggyakoribb kérdéseket Kóti Zsuzsa, a Doktor24 bőrgyógyász szakorvosa segít megválaszolni, aki néhány tévhitet is eloszlat.

Létezik egészséges barnulás?

Elképzelhető, hogy van, akinek fájdalmas lesz ezt olvasni, de sajnos nem létezik egészséges barnulás. A bőr barnás színváltozását ugyanis a bőr pigmentjének, az úgynevezett melanin mennyiségének a növekedése okozza, ez pedig nem más, mint a károsodás jele – olvasható az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) aktuális állásfoglalásában.

Az UV-sugarak ismerten rákkeltőek, erről például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik kormányközi szerveként működő Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség rákellenes kódexe ír részleteket, ebből az is kiderül, hogy nincs egészséges mennyiségű UV-fény.

A barnulás maga a szervezet stresszreakciója, védekezési mechanizmusa: védekezés egy külső inger, a napsugarak ellen – mondja Kóti Zsuzsa. A bőrgyógyászok definíciója szerint tehát az egészség és a barnulás nem járhat együtt.

Igaz, hogy ha csak egyszer égünk le, az még ártalmatlan?

A bőrgyógyászok szerint egyetlen leégés is elég ahhoz, hogy a bőrünk károsodjon. Amikor ugyanis az UV-sugarak elérik a bőrt, egy összetett folyamat játszódik le. „Részben kialakul egy gyulladás, amelyet leginkább az UV-B-sugarak okoznak, illetve a sejtek DNS-ének károsodását is okozzák direkt és indirekt módon, ezáltal a bőr öregedését és a daganatképződés rizikójának emelkedését is” – mondta Kóti Zsuzsa.

Igaz, hogy nem jut elég D-vitaminhoz, aki napvédőt használ?

Ez nem igaz. Már minimális napon tartózkodás (elsétálni reggeli órákban a munkahelyünkre) is elég ahhoz, hogy a szükséges D-vitamin-mennyiséget szintetizálja a szervezetünk. Illetve táplálkozással is bevihető a D-vitamin, például ha megfelelő mennyiségű édesvízi és tengeri zsíros halat (lazac, tonhal, tőkehalmáj), májat, belsőségeket, tejet vagy tojást fogyasztunk. Valamint vitaminpótlással közvetlenül bevihetjük. Tehát nincs szükség napozásra ahhoz, hogy D-vitamint vegyünk magunkhoz, viszont a káros napsugaraknak ezzel kitesszük a bőrünket.

Igaz, hogy kell egy alapszín, mielőtt napra megyünk?

Sokan azt gondolják, hogy ha felkészítik a bőrüket a napozásra, mondjuk egy kis előnapozással, szoláriumozással, azzal meg is védik a leégéstől, de ez így nem teljesen igaz. „Ha van egy alapszínünk, akkor az nagyjából egy 3-as faktorszámú fényvédővel lehet egyenlő, ami azonkívül, hogy hamis biztonságérzetet ad, tulajdonképpen nem nyújt védelmet a nap káros hatásai ellen” – véli a szakorvos.

Igaz, hogy minél magasabb a faktorszám (SPF), annál inkább véd a napozókrém?

Az SPF (Sun Protection Factor) egy arányszám, és azt fejezi ki, hogy az adott termék a káros UV-sugarak hány százalékát szűri ki (pontosabban az 1/SPF képlet mutatja, hogy a sugarak mekkora hányadát nem szűri ki az adott krém). Például a 15-ös faktorszámú napozókrém a sugarak 93 százalékát kiszűri, a 30-as faktorszámú 97 százalékát, egy 50-es pedig a 98 százalékát szűri ki.

„Fontos kiemelni, hogy ezek a termékek két órán keresztül fotostabilak, tehát minden két órában újra fel kell kenni őket. A magas faktorszámú napvédők használata mellett viszont fontos az is, hogy szabadtéren viseljünk napszemüveget, kalapot, és figyeljünk a bőrünkre, fogyasszunk elegendő folyadékot”

– mondja Kóti Zsuzsa.

Igaz, hogy a fizikai fényvédő egészségesebb, mint a kémiai?

A fizikai és kémiai fényvédők hatásukat lényegében egyenrangúak, csak a hatásmechanizmusuk más: a kémiai fényvédők a káros sugarak elnyelésével és hővé alakításával, a fizikai termékek pedig a fény visszaverésével ártalmatlanítják a napsugárzást. A ma forgalmazott fizikai fényvédők kozmetikailag szebb eredményt adnak, nem hagynak olyan mértékű fehéres réteget a bőrön, mint a kezdeti készítmények, azonban a legszebb kozmetikai eredményt a kémiai fényvédők adják. A bőrgyógyászok szerint nemcsak korosztály szerint érdemes napvédőt választani, hanem a bőrtípus, bőrállapot szerint is. A csecsemőket és a kisgyerekeket pedig egyáltalán ne tegyük ki közvetlen napsugárzásnak.

Mégis mit tehet, akinek a nyár nem nyár barnaság nélkül, és mégis szeretne egy kis napbarnított színt? Önbarnítókkal érdemes próbálkozni?

Számtalan márka kínál önbarnító készítményeket, amelyekkel lehet némi napbarnított színt kölcsönözni a bőrnek. Az önbarnítók döntő része DHA-t, vagyis dihidroxi-acetont tartalmaz, amely a bőr legfelső rétegében hat, hatásmechanizmusának alapja, hogy reakcióba lép a bőrünk legkülső rétegében lévő aminosavakkal, ami pigmenttermeléshez, úgynevezett melanoid-előállításhoz vezet – mondja Kóti Zsuzsa. Egy másik ismert összetevő az eritrulóz, amely a saját színt hozza elő, amivel magára a melanintermelésre hat.

Fontos, hogy ha napra megyünk, ezekhez is kell fényvédő krémet használni, ugyanis védelmet nem nyújtanak – hívja fel a figyelmet a szakorvos.

Kóti Zsuzsa legfontosabb tanácsai pedig a következők:

• A kisbabát, kisgyereket közvetlen napfénynek ne tegyük ki, és a patikák által forgalmazott, speciálisan nekik kifejlesztett fényvédő krémeket alkalmazzuk az esetükben.
• A fényvédő krémek két órán át fotostabilak, tehát minden két órában, ha akár üvegen keresztül ér is minket napfény, kenjük be újra a bőrünket.
• 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk a napon – még árnyékban sem, hiszen ott is szűrt fény érheti az embert, amitől ugyanúgy meg lehet pirulni.
• A fényvédelem fontos alappillére a fizikai fényvédelem, amely alatt értendő például a fej védelme kalappal, illetve a szem védelme napszemüveggel.
• Ezek mellett pedig fontos, hogy minden évben egyszer látogassunk el bőrgyógyászunkhoz anyajegy-ellenőrzés miatt.