A felnőttnek ugyanolyan nehéz letenni a kütyüt, mint a gyereknek

Az kolozsvári ünnepi könyvhét részeként a számos könyvbemutató és író-olvasó találkozó mellett több, mondhatni rendhagyó eseményt is szerveztek. Ilyenek voltak Klausz Melinda közösségi média felkészítői, amelyeken főleg a szülők generációja kapott hasznos tanácsokat arról, hogyan is viselkedjenek, illetve miként viszonyuljanak a gyerekük jelenlétéhez az online térben. Ezt foglaljuk most össze.

Klausz Melinda közösségi média szakértő, több könyve jelent már meg a témával kapcsolatban. Írt már konfliktuskezelésről a közösségi médiában, a digitális detoxról, de gyermekeknek is készített internetbiztonsági munkafüzetet. A kétrészes beszélgetést Botházi Mária, a BBTE Újságírás szak oktatója moderálta. Az elsőn főleg az úgynevezett digitális bennszülöttekről volt szó, tehát arról a generációról, amelynek tagjai a közösségi média megjelenése után születtek, és vele együtt nőttek fel, illetve a közöttük jelenleg valószínűleg legnépszerűbb felületről, a TikTokról beszélt részletesen, míg a másodikon a digitális bevándorlókat, illetve az ő közösségi médiás jelenlétüket tárgyalta. Az ő esetükben a közös jellemző, hogy mindannyiuknak az életében volt olyan időszak, amikor még nem volt internet, és bele kellett tanulniuk. Mivel a két téma szorosan összefügg, sőt a két előadás között átfedések is voltak, most egyben tárgyalom őket.

A szakember hangsúlyozta, már nincs jelentős különbség aközött, hogy mennyi időt töltenek a különböző generációk online. A tinédzserek átlagosan 9 órát vannak naponta a különböző közösségi felületeken, míg a felnőttek esetében 6 óra 40 perc ez az időmennyiség. Ugyanakkor már az sem jellemző, hogy a TikTokon csak a tinédzserek vannak jelen, hiszen a világjárvány időszakában a 45 év fölöttiek is regisztráltak a felületre.

A szocializációban már tapasztalható különbség. Szerinte a munkaerőpiacon is tapasztalható, hogy a fiatalok a próbaidő során elköszönés nélkül hagyják ott az állást, egyszerűen nem mennek már be munkába, mert a különböző felületeken úgy szocializálódtak, hogy nem kell beköszönni és elköszönni, ezért nem vetik be a kegyes hazugság formulát.

„Mi még gyerekkorban azt tanultuk, hogy kegyes hazugsággal kimentettük magunkat egy-egy szituációból, például mert leckét kell írnom vagy épp hív anyukám. Most már nem kell lezáró formákat tanulni, hanem bármikor otthagyható egy beszélgetés” – mondta.

Ezzel összefüggésben, a konfliktuskezelés megtanulása is nehézkessé vált a fiatal generáció számára, helyette inkább az úgynevezett üss vagy fuss effektus jellemző, tehát vagy elmenekülnek a probléma elől, vagy pedig visszatámadnak. „Nekünk is volt egy olyan esetünk, ahol betámadtak egy hotelt, influencerek 10 perc alatt több mint 2000 negatív kommentet gyártattak egy hotel közösségi médiás felületére” – mondta. Emellett a közösségi médián való szocializáció azt is eredményezte, hogy minden kérdésre azonnal választ szeretnének.

Klausz Melinda elmondása szerint a TikTok manapság az egyik legaddiktívabb felület, amelynek algoritmusa közel 10 perc alatt kiismeri a felhasználó igényeit, és ennek megfelelően szolgáltat tartalmakat számára. A szakember szerint akkor még nem biztos, hogy kialakult a függőség, ha nap x órát tölt a felületen az adott tinédzser.

„Ezen kívül nagyon fontos jel lehet, ha ezzel kapcsolatban valótlant állít. Romlik teljesítménye. Ideges lesz, hogyha ezt a témát előhozza valaki. A barátokkal a valós kapcsolattartása csökken. Ezekből két-három jellemzőnek igaznak kell lennie, hogy függőségről beszéljünk” – mondta. Az csak egy tényező, hogy napi x órát tölt a felületen.

Nem szabad tiltani tőle a gyereket, mert akkor álprofillal, álnéven lesz fent

Klausz szerint nagyon erős a társadalmi nyomás, hogyha már fent van az osztály többsége, akkor más sem szeretne kimaradni belőle. És hiába tiltja meg egy szülő, hogy regisztráljon a gyereke például a TikTokon vagy más közösségi médiás felületen, mert meg fogja kapni a módját, hogy fent legyen. A digitális megfigyelő programokat is ki lehet játszani, minden ötödik gyerek fel tudja törni ezeket, vagy ismer olyat, aki fel tudja törni. Szerinte épp ezért inkább engedni kell őket regisztrálni, mert akkor azt is el tudja mondani, ha valami negatív esemény éri, például zaklatják a közösségi médiában.

Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a gyerekben a szülők tudatosítsák, a közösségi médiás felületeken nem minden úgy van, mint a valóságban. Ha tinédzserként fent lehet hamis életkorral, akkor más is ugyanígy adhat meg hamis adatokat. A szakember sokkal élesebben fogalmaz:

Semmi nem igaz a felületen.

Elmondása szerint játékosan érdemes a gyerekeket rávezetni, hogy legyen egy egészséges kétkedés bennük, például azzal, hogy tudatosítsák bennük, néha a képmanipulációkat mennyire nehéz megkülönböztetni a valós képektől. Szerinte az utóbbi időben az álprofilok jelentik a legnagyobb kihívást, például az olyan filterek megjelenése miatt, amitől valaki fiatalabbnak látszik.

„Akár egy évvel ezelőtt is könnyebb volt felismerni az álprofilokat, mert egy rákereséssel ki lehetett szúrni, ha valahonnan lenyúlta a profilképét” – mondta.

Szerinte legalább ilyen fontos felhívni a figyelmet a TikTok manipulációs technikáira. „Amikor valaki elkezdi használni, akkor nagy elérése és lájkszáma lesz a felületen. Nagyságrendileg nagyjából 12-18 feltöltést követően elkezd esni, mind a nézettség, mind a lájkok száma. Ez pont amiatt történik, hogy minél több tartalom feltöltésére és minél extrább tartalmak megosztására ösztönözzék a felhasználókat” – mondja. Általában ezután jönnek képbe a mindenféle kihívások, amik adott esetben már veszélyesek is lehetnek.

„Sokkal jobb az, ha azon kívül is megpróbálunk beszélgetni a gyerekekkel, hogy mi újság az iskolában. A témákról lehet beszélgetni, és a témák kapcsán lehet belecsempészni, hogy mik a veszélyei, és milyen negatív hatások merülhetnek fel. Érdemes akár úgy érdeklődni, hogy ők láttak egy adott videót” – adta tanácsként a szülőknek, hogy miként próbálkozhatnak a tudatosítással.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak értelmetlennek tűnő negatív tartalmak vannak a felületen. Pozitív példaként hozta például a Reményfarmot, ahol az állattartással kapcsolatban lehet érdekes információkat találni, illetve Varga András irodalmi ismertetőit. De matekpélda megoldására is számos olyan csatorna van, amelyek azt mutatják, hogyan lehet kreatívabban vagy gyorsabban megoldani a feladatokat.

Az idősebb generációk kényszerűségből kezdték el használni, és nem tanulták meg igazán

A digitális bevándorlók és közülük is főleg a baby-boomerek vagy a még idősebbek internethasználati szokásain érződik, hogy kényszerűségből kezdték el használni és ott ragadtak, de nem tanulták meg igazán. „Még mindig vannak olyan helyzetek, amikor látszik, nem tudják, hogy minden, amit megosztanak, nyilvános, az is, ha azt mondják, elkészült a vacsora” – mondta Klausz. Szerinte még a 30-as generáció esetében is érződik, hogy a digitális szakadék másfajta gondolkodásmódot eredményezett, de esetükben is jellemző, hogy egyre türelmetlenebbek a digitális térben.

„Tíz évvel ezelőtt még teljesen normális volt, hogy szombaton nem írnak rá a cégekre, mert nem dolgoznak. Manapság már simán ráírnak, és ha nem kapnak azonnal választ, akkor háborognak” – hozta a példát.

A szakember szerint a szülők esetében fontos, ha be is jelöli a gyerek barátait, akkor ne akarjon barátkozni is velük, és ne akarjon mindent posztolni a gyerekről. „A szülő lehet, hogy poénosnak gondolja, hogy beleragadt a gyereke hajába a rágógumi, és ezt kiposztolja, de utána mások épp ezzel fogják inzultálni őt az iskolába. Szülőként le kell állni az online dokumentálással, mert abból lesz az internetes zaklatás jelentős része” – mondta.

Az internetes zaklatókról részletesebben is beszélt. Azt mondta, már az MLM-es is az internetes zaklatók közé tartozik, „csak a Btk. szerint az nem büntetendő”. Klausz érvelés szerint nagyon fontos, higgadtan és bátran leírni, köszönjük az üzenetet, de többet nem szeretnénk kapni. „Ne támadjunk vissza, mert az ilyen személyiségek sokszor erőre kapnak attól, ha látják, kimozdítottak a nyugalmi állapotunkból” – jelentette ki. Szerinte, ha ez után is folytatja a zaklató, akkor le lehet tiltani, de még előtte fontos jelenteni is, mint zaklatót.

„Nem kell rögtön rendőrségre menni, hogyha valaki nem akarja ezt, de legalább az online térben tegyük meg azt, hogy mások és a saját érdekünkben jelentsük. (…) Az ilyen ember valószínűleg másokkal is megcsinálja ezt, és ezért fontos a jelentésük” – fogalmazott. Ugyanígy, ha azt is érdemes jelenteni, és nem csak tovább görgetni, ha valami negatívumot tapasztalunk a közösségi médiában, mert csak akkor tudja a felület nem megfelelő tartalomként értelmezni.

A szakember szerint érdemes mindig jól átgondolni, hogy mit posztolunk magunkról. Például nyaralás alatt nem érdemes, mert abból a tolvajok rájöhetnek, hogy épp nem vagy otthon, de hasonló okból a futóalkalmazás nyomvonalát, illetve annak idejét és hosszát is problémás megosztani. Ha mindenképp szeretnénk fotót megosztani a nyaralásról, akkor azt tanácsolja, hogy csak utána, hazatérés után érdemes megtenni. A futóalkalmazások megosztása esetében is tanácsos a késleltetés.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet a digitális hagyaték kérdésére is, ami jelentősen nehezítheti a gyászfolyamatot. Érvelése szerint egyelőre a jogszabályok még nem szabályozzák ezt a területet, ezért az embereknek érdemes maguknak megtenniük ezt.

„Mindenkinek tudom javasolni, egy digitális hagyatéktartót beállítani. Gmailben, Facebookon, Youtube-on és Instagramon is be lehet jelölni egy ismerőst, aki néhány hónapnyi inaktivitás után hozzáférést kap a fiókhoz. Nem feltétlenül kell teljeskörű hozzáférést adni, dönthetek úgy, hogy mindent lát, de dönthetek úgy is, a másik fél csak emlékoldallá tudja nyilvánítani a profilomat” – magyarázta.

Minden nap legyen olyan időszak, amikor nem használjuk

„Nem annak vagyok a híve, hogy mondjuk egy hétig vagy egy hétvégén nem használjuk az eszközöket, és nem lépünk be a közösségi médiás felületekre. Szerintem minden nap kell olyan időszak, amikor nem használjuk az eszközt. Ezt játékosan is meg lehet oldani, például úgy, hogy a családi ebédnél vagy a baráti társaságban egymásra helyezzük a telefontokat, és aki először nyúl a sajátja után, az mosogat vagy ő fizeti a számlát. Ez egy olyan challenge, ami iránt a mai gyerekek is nyitottabbak. És ebbe bizony jó, ha a család is beszáll, mert gyakran kiderül, hogy a felnőttnek ugyanolyan nehéz letenni a kütyüt, mint a gyereknek” – mondta.

Szerinte jó szabályokat felállítani arról, hogy mikor tesszük le a telefont, és nem töltünk több időt a közösségi oldalon. Például a töltés alatt. Állítása szerint alvás előtti utolsó órát sem tanácsos az online térben tölteni.

„Azt javasolnám, hogy ez valahogy távolítsuk el a telefont a hálószobából például egy ébresztőóra beszerzésével, mert ugye sokan azért viszik magukkal a hálószobába, mert a telefonra ébrednek” – mondta.

Szintén nem csak a gyerekek esetében fontos, egy úgynevezett menekülő út kialakítása. Érvelése szerint a közösségi média térben nagyon „ragadósak az érzelmek”, és az algoritmusok olyan típusú és témájú tartalmakat szolgáltatnak, amilyet a felhasználók fogyasztanak. „Ha elkezdünk negatív híreket nézni, akkor abból kapok több muníciót” – mondta. Állítása szerint az ukrajnai háború kitörése után és a Covid járvány alatt is volt ezzel összefüggésben egy „közösségi médiás depressziós időszak”.

A szakember szerint ezért is fontos tudatosítani, ha a TikTokon vagy más közösségi média felületen számos negatív tartalommal találkoznak, akkor keressen rá kellemesebb tartalmakra, például macskás mémekre vagy táncos videókra. Szerinte ezzel van az is összefüggésben, hogy jobb azoknak, akik alkalmi jelleggel megosztanak tartalmakat, és ezzel is befolyásolják az algoritmust, mint azok, akik csak megfigyelőként vannak a különböző felületeken.