Először szabályozta Kolozs megye a Tordai-hasadék környékének fejlesztéseit, de konkrét befektetést egyelőre nem terveznek

Látványos terveket mutatva jelentette be a múlt héten a Kolozs Megyei Tanács, hogy a megyei urbanisztikai bizottság elfogadta a Tordai-hasadék övezeti rendezési tervét, ismertebb nevén a PUZ-t.

A tájékoztatás szerint – ami hangsúlyozza, hogy először rendezik a Tordai-hasadék környékét – a tervek szabályozzák:

• a kereskedelmi, a turisztikai, az adminisztrációs és az edukációs szolgáltatást, illetve a közétkeztetést
• a kemping, a glamping és a szabadidős területeket
• a parkolási területeket
• a sportolásra és gyerektáboroknak helyet biztosító zónát
• valamint a jövőbeli tervezési és fejlesztési irányokat is.

A közlemény idézi Alin Tișe megyei tanácselnököt, aki szerint a terület szabályozásával csak a védett területet szerették volna jobban megbecsülni. „Ez egy országos jelentőségű turisztikai látványosság a védett növény- és állatfajok jelentős száma miatt, így nagyobb vizuális és urbanisztikai koherenciát igényel, hogy a lehető legtöbb turistát vonzza” – mondta. A szabályozás célja a környezet védelme mellett a turisztikai potenciál fejlesztése, tehát még több turista bevonzása. Ugyanakkor ezzel összhangban azt is kijelentik, hogy szélesíteni szeretnék azoknak a társadalmi csoportoknak a számát, akiknek lehetőséget kínál a szoros és környéke.

Aki járt mostanában a hasadék környékén, nyilván nem csodálkozik a megyei önkormányzat szándékán, mert elég elkeserítő látvány tárul a szemünk elé, szedett-vedett, csináld magad módon burjánzó lacikonyhák, zsibárusok foglalták el a szoros bejárata előtti területet, legalábbis azt a részt, ami a parkoló autók mellett még maradt.

Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke is ezt emelte ki, amikor a mostani döntés hátteréről kérdeztük. Elmondása szerint azért volt szükség az új övezeti területrendezési tervre, mert így egységesen rendezni lehet a védett terület mellett működő kiskereskedések jogilag kusza helyzetét.

„A következőkben eszerint a terv szerint lehet építkezni, létesítményeket létrehozni, meg van határozva, hogy hol lehetnek árusok, hol lehet ételt felszolgálni, kempingezni, sport- vagy gyermektevékenységeket folytatni”

– magyarázta az önkormányzati vezető. Kiemelte, a PUZ lehetővé teszi azt is, hogy megfelelő módon megoldják a közművesítést, a víz- és áramellátást, szennyvízelvezetést, mert jelenleg van olyan kiskereskedő, aki hosszabbítókkal vezeti az áramit, és ez nem biztonságos.

Vákár szerint azért alakult ki ez az áldatlan állapot, mert a kiskereskedők rövid távú bérleti szerződéseket kötöttek a területek tulajdonosaival, akik emiatt nem fektettek be engedélyezett építkezésbe vagy az övezeti területrendezési terv elkészíttetésébe. A kialakult helyzet miatt pedig sokan panaszkodtak. Gondot okozott a szemét elszállítása is, sokszor önkéntesek kellett rendbe tegyék a Tordai-hasadék környékét. Véleménye szerint az új övezeti területrendezési terv úgy korszerűsít, hogy az a védett területre ne legyen káros hatással.

A Kolozs megyei tanács látványterveket is közzétett, ezek azonban csak javaslatok az épülettípusokra, helykihasználásra, ha befektetések lesznek az adott területen, akkor ezeket kell majd nagyjából kövessék.

Vákár elmondása szerint ugyanis magánterületről van szó, ezért a megyei tanács befektetést egyelőre itt nem tervez, csak az utak karbantartását és a közművesítés feljavítását tekinti feladatának. „Nem nagyon lehetne oda komplexumot építeni megyei tanácsi költségvetésből, mert nem érjük utol magunkat, és tudomásom szerint erre pályázati lehetőség még nincs. Ha lenne, akkor azt mondanám, hogy miért ne, de még nincs.”

Az övezeti rendezési terv rendelkezéseket tartalmaz a Tordai-hasadék tervezésére és fejlesztésére, mind Mészkő (illetve Szentmihály), mind Magyarpeterd irányából. Vákár szerint hosszú távon a szomszédos Túri-hasadékra is ki kellene terjeszteni ezt a víziót.

A kb. 2 km hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen a sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van. A terület 1938 óta védett terület. A források a hasadék egyik különlegességeként az itt összeszámolt közel 1000 növényfajt említik, állításuk szerint ezzel Románia teljes flórájának negyede megtalálható benne. Fennmaradtak itt jégkorszaki, fekete-tengeri, pannon és sztyeppi növények is. A sziklák oldalait ritka növények díszítik: a csinos és pusztai árvalányhaj (Stipa pulcherrima, S. pennata), a magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) és az endémikus tordai hölgymál (Hieracium tordanum). Egy másik ritkaság a tordai hagyma (Allium obliquum), amelynek legközelebbi lelőhelye az Urál hegységben található. A Tordai-hasadékot több százezren látogatják évente.