Dák ezüst műkincseket és 3000 éves fejszéket is talált Nagyszeben mellett egy magyar mesterszakács

Értékes dák ezüst leletekre bukkant Nagyszeben közelében Erdei Lóránt mesterszakács. A Sibiu Independent helyi lap beszámolója szerint Erdei még másfél évvel ezelőtt, 2021-ben tette a felfedezést, de mostanáig kellett rá várni, hogy a bürokrácia útjait végigjárva a kincsek végül a Brukenthal Múzeumhoz kerüljenek, ott megtisztítsák és azonosítsák ezeket, és hamarosan a közönség számára is láthatóak legyenek. Mint kiderült, 2200 éves dák műtárgyakról (tálak, brossok, láncok stb.) van szó és a szakács számára is külön öröm volt, hogy másfél év után ismét a kezében tarthatta ezeket.

Erdei Lóránt Szatmárnémetiben született, ott érettségizett majd Budapesten tanult tovább, később pedig a karrierje Franciaországba vitte, ahol két Michelin-csillagos étteremben is dolgozott. A romániai közönség a Game of Chefs televíziós vetélkedő műsorból ismerheti. A mesterszakács most Nagyszeben mellett, Nagycsűrön telepedett le, a városban pedig egy éttermet működtet – de emellett az egyik hobbija, hogy fémdetektorokkal járja a környéket, archeológiai leletek után kutatva.

Egyébként a műkincsek a Nagycsűr és Kakasfalva közötti domboknál való megtalálásának körülményei is meglehetősen kalandosak voltak, mert Erdei friss medvenyomokat észlelt a földön, és éppen azokat vizsgálta, amikor letette a földre a detektort és az hirtelen jelezni kezdett. Mindössze 25 centiméternyi mélységben megtalálta a műtárgyakat, amelyeket földdel együtt a hátizsákjába tett és gyorsan elsietett a helyszínről. Az Erdei által talált kincs egyébként megerősítette azt a régészek által már ismert információt, miszerint azon a területen egy fontos dák település volt.

A tudósításból az is kiderül, hogy ugyancsak azon a környéken Erdei Lóránt más régi tárgyakat is talált még 2020-ban, a világjárvány idején, és amikről most kiderült, hogy 3000 éves bronz fejszékről van szó. A romániai törvények értelmében a műkincsek megtalálói minden esetben le kell adják azt a hatóságoknak és utólag a felbecsült érték 30%-ára jogosultak – bár rendszerint sokat kell várni a kifizetésükre, vagy éppen pereskedni is kell érte.

Még 2020-ban számoltunk be arról, hogy Romániában egyre népszerűbb lett a detektoros kincsvadászat, amiért a régészek törvényi szabályozást sürgetnek. Patkók, konzerves dobozok és sörös kupakok teszik ki az amatőr régészek zsákmányának nagy részét, a szerencsésebbek viszont értékes leletekre is rábukkannak, amelyekért az állam jutalmat ad. De csak abban az esetben, ha megadják a lelethez tartozó információkat és igazolják, hogy nem tiltott területen ástak. Amint Gindele Róberttől, a Szatmár Megyei Múzeum régészétől akkor megtudtuk, tilos régészeti lelőhelyeken, illetve ezek 500 méteres körzetében ásni, mivel a hobbirégészek tönkretehetik a fontos lelőhelyeket.

„Az amatőr régészek tevékenysége akár a segítségére is lehet a szakmának. Fennáll viszont a veszélye annak, hogy ezek a tárgyak a feketepiacon kötnek ki, így elvesztődnek a tudomány számára, illetve hogy a kontextusukra vonatkozó információk nélkül kerülnek hozzánk. Személy szerint nem vagyok ellene az amatőr régészkedésnek, azonban szükség van egy megfelelő szabályozásra ezen a területen” – fejtette ki Gindele.