Fotók a temesvári Berecz Ottilia életéből, aki Európa egyik első női meteorológusa volt
2022. december 17. – 10:50
frissítve
A strassbourgi székhelyű Nemzetközi Szeizmológiai Egyesület 1908-as évkönyve világszinten csupán 199 szeizmológiai obszervatóriumot sorol fel, ezek közül 6 Magyarországon volt: Budapesten, Fiuméban, Ógyallán, Zágrábban (kettő is), illetve Temesváron. Az utóbbi története több ok miatt is érdekes. 1897-ben hozták létre, nagyjából 1920-ig működött egészen sikeresen, de a későbbi évtizedekben lassan feledésbe merült a Bánság fővárosában. Idén ősszel egy hagyaték segítségével sikerült rekonstruálni a Meteorológiai és Szeizmológiai Obszervatóriumának történetét, illetve a megfigyelőinek, Berecz Edének, Berecz Ottilának és (Ehmann) Endrey Tivadarnak az életútját.
Berecz Ede 1839-ben Pest megyében született. Sokszínű egyéniség volt, karmesterként, zeneszerzőként, orgonistaként és természetrajz tanárként is dolgozott. 1894-ben Temesvárra költözött, hogy a helyi tanítóképzőben tanítson. Három év múlva nemcsak vállalta, hogy meteorológiai megfigyeléseket végezzen, hanem magánházának kertjét is felajánlotta a műszerek számára.
A következő évek fejlesztéseinek köszönhetően Magyarország egyik legjobban felszerelt obszervatóriuma lett itt. 1902-ben épült egy 6 méteres meteorológiai torony, ez lett az intézmény „vizuális névjegye”: rengeteg kiadványban ezt használták illusztrációnak, még képeslap is készült belőle. Hőmérsékletet, szélirányt, napfénytartamot, légnyomást és még jó pár dolgot mértek a temesvári Kertész utca 6 szám alatt. Az adatokat a Városi Közlönyben, a Természettudományi Füzetekben és más kiadványokban részletesen kiértékelték.
A temesvári Meteorológiai Obszervatórium a század elején több földrengésmérő készüléket is kapott. Ezek a telek végében, egy különálló házikóban kaptak helyet, hogy a szeizmográfok ne érzékeljék a szekerek okozta rezgéseket. Évente 30-40 földrengést jeleztek a készülékek, talán az egyik legtávolabbi észlelés az 1906-os tajvani földmozgás volt. Berecz Ede vérbeli pedagógus lehetett, majdnem minden tanulmányában jelezte, hogy milyen megfigyelésekbe vonta be az iskola diákjait. Családja is segített, például Ottilia lánya egy magánlevélben úgy emlékezett vissza, hogy ő már 9 évesen eltanulta a szakma alapjait.
Berecz Ede 1910-ben hunyt el, és ekkor lányát, a mindössze 20 éves Berecz Ottiliát bízták meg az obszervatórium vezetésével. Bebizonyosodott, hogy a döntés jó volt, ugyanis pontos és szorgalmas munkát végzett. Szerette a szakmáját, 77 éves koráig dolgozott meteorológusként, bár ebből csupán 10-et Temesváron, a többit Baján. Több újságcikkben, magánlevélben megjelenik az az adat, miszerint
Berecz Ottilia lehetett Magyarország első női meteorológusa. Ezt nem tudtuk egyértelműen megerősíteni, de egészen biztosan az elsők közé tartozott egész Európában.
Berecz Ottilia 1913-ban házasodott, férje Ehmann Tivadar volt, házasságukból két lányuk született, Ottilia és Klára (Ehmann 1935-ben Endreyre változtatta a nevét). Ottilia a gyermeknevelés mellett sem hagyta abba a munkát, segítségére volt a természetrajztanár férje is, aki kitanulta a meteorológiát is. Olyannyira jó lett a szakmában, hogy a Temesvár melletti léghajóbázisnak is ő készítette az időjárás-előrejelzéseket.
A trianoni békediktátumkor Temesvárt Romániához csatolták. Berecz Ottilia és Ehmann Tivadar magyar köztisztviselőknek számítottak, így 15 napot kaptak, hogy elhagyják az országot. Hogy mi történt az obszervatórium műszereivel, nem igazán lehet tudni. Ottilia testvére, László, Temesváron maradhatott, egy ideig ő vezette az obszervatóriumot egy másik helyszínen. Azonban anyagi keret hiányában az intézmény nem működött megfelelően, végül bezárt. A szeizmográfok alkatrészeiről csak az a hír marad meg, hogy az 1940-es évek elején ócskavasnak adták el.
Endrey Tivadar először Budapesten, majd Baján kapott állást, ekkor családostól oda is költöztek. A meteorológiai megfigyeléseket folytatták: Endrey először pedagógiai célzattal épített egy kis obszervatóriumot, amely a második világháborúban hivatalossá nőtte ki magát. 1945-ben gazdagodott a műszerpark, s ezzel együtt nőtt a munka is: éjjel-nappal rendszeresen kellett leolvasni a készülékeket. Mindezt ketten végezték: Tivadar és Ottilia, ami azt jelentette, hogy egyikük állandóan szolgálatban volt.
A bajai évekről fennmaradt több történet, talán az egyik legkedvesebb az, hogy házuk ablakába kifüggesztették az időjáráselőrejelzét az arra sétáló emberek számára.
Endrey Tivadar 1959-ben, Berecz Ottilia 1980-ban hunyt el. A házaspár szakmaszeretetét tükrözi, hogy mindkét lányuk, illetve unokájuk is dolgozott észlelőként.
A Temesvári Meteorológiai és Szeizmológiai Obszervatórium léte lassan feledésbe merült, a bánsági helytörténészek 1920 után elveszítették a család nyomát. Szerencsére a leszármazottak nagy gonddal őrizték az állomás dokumentációját és a családi fényképeket. A Román Televízió Temesvári Területi Stúdiója idén ősszel egy rövid riportban mutatta be az obszervatórium és a család történetét, ennek köszönhetően a jelenlegi meteorológiai állomás, illetve a Temesvári Szeizmológiai Intézet munkatársai is felfigyeltek az 1897-1920 közötti elődintézményre, amelyről sajnos eddig nem sokat tudtak.
Köszönet Berecz Ottilia örököseinek, Uherkovich Ágnesnek és Uherkovich László jogutódainak, hogy megőrizték, illetve ehhez a cikkhez a rendelkezésünkre bocsátották az obszervatórium dokumentációját és a családi fényképeket.
Az Azopan Fotóarchívum szerkesztői a Transindex megszűnésével most a Transtelex újságíróival együttműködve mutatják be a legizgalmasabb gyűjteményeket a romániai analóg fotózás múltjából. Az azopan.ro egy folyamatosan bővülő online fotóarchívum, amelynek célja átmenteni és elérhetővé tenni a romániai analóg fotózás értékeit az utókor számára. Érdekes digitalizálandó képekről (papírkép, negatív, dia), fotóhagyaték felajánlásokról az [email protected] címen lehet értesíteni az archívum munkatársait.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!