Ma már tömeges jelenség a diákok kiégése, ahogy a bullying is. Tantermi előadással folytatódik a Diáksztorik

A Diáksztori projekt az Érted és a Székelydata blog közös kezdeményezéseként született, amely az iskolai bántalmazásokat, a tanár-diák visszaéléseket törekszik láthatóbbá tenni. Ennek negyedik fázisaként jött létre az UTP (Untitled Theatre Project) társulattal közösen egy tantermi előadás, melynek témái a kiégés, az iskolai túlterheltség és bullying. Az előadást középiskolások számára készítették és egy osztálynyi diák vehet rajta részt egyszerre.

A Diáksztori projekt egyik tagja és az előadás egyik alkotója, Kedves Kriszta a Transtelexnek elmondta, azért ezeket a témákat dolgozták fel, mert: „mi magunk is diákok vagyunk, ezért érintenek az iskolai bántalmazással kapcsolatos kérdések, a túlterheltség, a kiégés témája is, ami napjainkban már az egyik leggyakrabban előforduló jelenség nem csak felnőttek, hanem diákok körében is.” A csapat líceumos diákokat is bevont a témák megfelelő körbejárására, a Báthory István Elméleti Líceum diáktanácsával is beszélgettek, illetve tanárok véleményét is kikérték.

A Diáksztori projektnek már eddig is több állomása is volt, ez az előadás azonban új formátumban mutatja be az iskolai bántalmazást: „Az Érted egyesület Diáksztori projektjének kreatív csapatában mindannyian színházzal foglalkozó emberek vagyunk, így egy idő után adta magát a helyzet, hogy megpróbáljunk csinálni egy diákokhoz szóló osztálytermi drámás foglalkozást is” – jegyezte meg Kedves Kriszta.

Az előadás két fő részből áll, az elsőben a színészek egy jelenetet mutatnak be, amely az iskolai túlterheltség és bullying jelenségét modellezi. Közben a résztvevők is beleszólhatnak a jelenet folyamatába, alakíthatják azt. A foglalkozás második részében pedig kiscsoportokban értelmezhetik a résztvevők a látottakat, beszélhetnek arról, hogy a jelenetben ki milyen szerepet tölthetett be, nekik vannak-e élményeik hasonló szituációról stb.

Ezek után kiscsoportokban megoldást keresnek arra, hogy hogyan lehet megakadályozni ennek a helyzetnek a kialakulását, milyen megoldás érkezhet egyik vagy másik részről.

A foglalkozás rámutat, hogy egy diák mennyire könnyen válhat kiszolgáltatottá és túlterhelté egy autoriter tanár vezetése alatt. Sokáig lehet tűrni a megaláztatást és az utasításokat, de eljön a pont, amikor már nem lehet tovább bírni, és megkönnyebbülést csak a helyzetből való radikális kilépés okozhat. Valójában ezen végkimenetel elkerüléséhez a tanóra minden résztvevője képes lépeseket tenni. Egyedül nehéz megbirkózni a kiszolgáltatottsággal, de az egyes jelenlévők kezdeményezhetnek lépéseket, melyek megvédhetik a bántalmazottat, vagy akadályozhatják a hatalommal való önkényes visszaélést. Rájövünk, nincs olyan szituáció, amelyben mindenki tehetetlen, van cselekvési lehetőség. Például a közösségnek kifejezetten nagy ereje van, még úgy is, hogy a tanár jelentős hatalmat gyakorol.

Lehetőség van beszélgetni a témáról, hangot lehet adni a véleményeknek, meglátásoknak. Több féleképpen lehet értelmezni a látottakat, mindenkiben más asszociációk alakulnak ki, mindenkiből más élményeket, tapasztalatokat hoz elő a kis jelenet. Ezeket meghallgatva, megbeszélve jövünk rá, hogy milyen sok formája van a hatalommal való visszaélésnek, mennyire összetett lehet a helyzet, olykor fejtörést okoz hatékony megoldásokat találni rá.

Kedves Kriszta elmondta, hogy az egyetemi képzés alatt nem igazán kaptak semmilyen segítséget a színházneveléshez, ezért az előadás létrehozásához magyarországi szakértőket kerestek meg, akik képezni tudták őket, hogy létrehozhassák a drámafoglalkozást.

Továbbá megjegyezte, eddig pozitív fogadtatása volt az előadásnak, a közönség és közösség örült a kezdeményezésnek. Két tesztelőadás után változtattak kicsit a forgatókönyvön, így még inkább célravezető lett. Fontos a résztvevők visszajelzése is, hiszen ezek alapján tudják fejleszteni a foglalkozást. A legfőbb cél, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a témával kapcsolatban.

A Diáksztori projekt anonim történetek összegyűjtésével kezdődött, amelyben diákok és tanárok mondhatták el az iskola falain belül történt felkavaró élményeiket. A projekt korábbi fázisaiként az átdolgozott történetek képregény formátumban jelentek meg, majd színészek, színészhallgatók által előadott monológokként. Harmadik fázisaként talk-show formájában beszélgettek szakértők az iskolában történő bántalmazásról.