„Ez a korosztály még megfogható” – Helyismereti tankönyveket készítenek kisiskolásoknak Háromszéken

„Azt tapasztaljuk, hogy egyre jobban eltávolodnak a vidéki gyerekek is a saját településüktől. Ugyan ott élnek és járnak iskolába, de egyre kevesebb a helyismereti tudásuk. Hozzájárul ehhez a folyamathoz, hogy egyre kevesebbet kommunikálnak az idősekkel, illetve a globalizáció is” – válaszolja Szőts Papp Zsuzsa, a Kovászna Megyei Kulturális Központ (KMKK) munkatársa az általuk fejlesztett helyismereti tankönyvekről. Az KMKK nemrég jelentette be, hogy Vargyason, Torján, Berecken és Csernátonban a települést ismertető tankönyvet tervez a IV-VI. osztályosoknak, ami alapján a tanárok beépíthetik a tananyagba a település ismertetőjét is.

Szőts elmondása szerint régi tervét valósítja meg most a Kovászna Megyei Művelődési Központ. Még azt '90-es évek elején készítettek egy nem hivatalos tankönyvet, ami a megye földrajzát mutatta be. Ezek után többször kaptak olyan visszajelzést, hogy jó lenne ezt kibővíteni: ne csak a megye földrajzát mutassák be, hanem a korosztálynak szóló helyismereti tankönyv legyen. Tulajdonképpen ennek alapoznak meg most.

A magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának volt egy meghívásos pályázata, amiben településekről szóló munkafüzetek létrehozását támogatták. A kulturális központ ekkor kereste meg azokat a pedagógusokat, akik előzőleg már hozzájuk fordultak a megyei tankönyvvel kapcsolatban, hogy helyi emberként működjenek együtt egy-egy településről szóló tankönyv megírásában.

A KMKK ugyanis nem csak egyszerűen egy munkafüzet kidolgozását határozta el, hanem inkább annak egy bővített változatát, egy füzetszerű tankönyvet, amire idővel már egy megyei szintű kiadványt is alapozhatnának. A KMKK tervei szerint ezek a település szintű tankönyvek már szerkezetileg ugyanazt a vonalat követik, amit a megyét bemutató könyv esetében is elképzelték. A tankönyvek fejlesztésének januárban fogtak neki, és azt remélik, hogy 2023 januárjáig befejeződik a munka, amire 4 millió forintot kaptak Budapestről.

„A települési tankönyvek előkészítésével gyakorlatilag most egy módszertani keretet is készítünk.

Először a megye négy régiójából szerettünk volna egy-egy települést, de aztán látva, hogy milyen nehéz megfelelő partnert találni, végül úgy határoztunk, olyan településeket választunk, ahol találtunk helyi partnereket, akik vállalják a munka oroszlánrészét jelentő tankönyvírást. Azért nem olyan egyszerű történet leülni és megírni egy tankönyvet. Ehhez megfelelő tartalom kell. Nagyon figyeltünk arra, hogy helyi emberekkel dolgozzunk, főként pedagógusokkal” – magyarázta Szőts. Hozzáteszi, az említett településeken már voltak olyan monografikus munkák, komolyabb helyismereti anyagok, amire támaszkodhatnak a helyi partnerek.

Elmondása szerint a négy település tankönyve nem csak szerkezetében lesz hasonló, hanem arculatában is. Azért is választottak négy települést, nem csak egyet vagy kettőt, hogy lássák milyen nehézségek merülnek fel. Ez gyakorlatilag egy pilot program, ami ha jól sikerül, akkor a megye további települései is szeretnék kiterjeszteni, akkor is, ha nem lesz külső finanszírozójuk, mint most. Szőts véleménye szerint a mostani tapasztalattal már a következő könyveket elkészítése is könnyebb lesz, például tudni fogják, milyen külsős szerzőhöz kell fordulni ahhoz, hogy megfelelően készüljön el egy adott fejezet.

„Az a célunk, hogy további települések is bekapcsolódjanak ebbe a történetbe, és már van jelentkező. Egyelőre még nem állítom biztosra, hogy akkor belevágunk a következő négy település tankönyvébe, de igény már van rá” – fogalmazott.

„Van olyan település, ahol sokkal gazdagabb a természeti kincsek fejezet, míg a másik településen a történelmi vonal jelentősebb.

Ezért nincs meghatározva, hogy ugyanannyi legyen mindenhol a tartalmi rész, és ugyanolyan feladatok legyenek, de egy adott szerkezet szerint épül fel az összes könyv” – mondta. Először van egy földrajzi leírás, illetve természeti kincseket felsoroló fejezet, majd egy visszatekintés a kezdetekre, tehát egyfajta keletkezéstörténet.

Ez után következik A mesélni a múltról, történelemről, a helyiek hősiességéről címet viselő fejezet, ide építhető be például a történelmi események sora, amik érintették a települést, de ez egy tág tematikájú fejezet, igazából sok minden beilleszthető. „Azért nem mondanám, hogy a település története, mert csak azokat a témákat érintenénk, amit egy negyediktől hatodikos korosztályú gyermek megfelelőképpen meg tud emészteni” – részletezte.

Ezen kívül helyet kap benne a települések jeles személyiségeit bemutató fejezet, illetve egy iskolatörténeti rész. A település épített örökségét, nyelvjárási sajátosságait, hagyományait, szokásait, népi mesterségeit, valamint gasztronómiáját bemutató fejezetek is lesznek benne.

„Vargyason például ott van a Daniel-kastély, de ugyanakkor a népi építészet is jelentős. Csernátonban számos kúria van, meg faragott székelykapuk, de itt bejön még egy plusz fejezet is, mivel a Haszmann Pál Múzeum és a tevékenysége jelentősen befolyásolja a település a mindennapjait, úgyhogy ők kapnak egy külön fejezetet ebben a helyismertető kiadványban” – fejtette ki.

Minden településnek megvan a saját felelőse, aki adott esetben egy nagyobb csapatot koordinál, de vannak olyan fejezetek, aminek a megírására külsősöket kértek fel. Az iskolatörténeti részt például Salamon Ferenc írta meg minden település esetében, amit aztán a helyi pedagógusok adaptálnak gyereknyelvre. A művelődési központ gyakorlatilag a szerkesztési folyamatot követi végig, és segíti a szerzőket, ha éppen elakadnak.

„Ez a korosztály még megfogható,még kíváncsi az ilyen jellegű információkra, és még otthon is tanulnak, mert általában 8. osztály végen hagyják el a saját településüket”

– hozta az érveket a KMKK munkatársa amellett, hogy miért pont ennek a korosztálynak szánják.

A KMKK azt szeretné, ha ezután minden negyedikes megkapná a saját, szinte névre szóló tankönyvét, hogy a tantervbe akkor frissen bevezetett természetrajz és történelem órán már megnézzék a témához kapcsolódó részt a munkafüzetben is. Tehát az elképzelés szerint a tananyag mellett már helyismeretekkel is gazdagodna. Ötödikben például, amikor magyar irodalomban a legendákról tanulnak, akkor megnézhetik benne, hogy milyen legendák kapcsolódnak a településükhöz. Ez a tankönyv végigkísérné a korosztályt.

„Persze ez a pedagógustól is függ, és nagyon jól tudjuk, hogy lesz, aki be fogja építeni, használni fogja, és lehet olyan is, aki átsiklik fölötte. Reméljük a legjobbakat” – jegyzi meg Szőts. És hozzáteszi azt is, bár több helyen is benne van helyismereti órák a tantervben, de az opcionális, nem mindenhol hagyták jóvá, és ők nem szerették volna, hogy akkor most legyen egy külön helyismereti óra, inkább szabad kezet biztosítanak a pedagógusoknak, hogy használják bátran, tehát egy segédeszköz legyen az oktatási folyamatban.

Vargyasról Imets Katalin tanítónő volt az egyik, akik vállalta, hogy részt vesz a tankönyv elkészítésében. Állítása szerint még javában folyik a munka, ezért erről nem szeretne részletesebben beszélni, de abban nem kételkedik, hogy egy ilyen jellegű munkát nagy érdeklődéssel forgatnak majd mind a pedagógusok, mind a gyerekek.

Érvelése szerint a gyerekek érdeklődése egyértelmű, de ilyen jellegű órákra eddig leginkább csak az Iskola Másként hét keretében jutott idő. Viszont, ha már a tanárok kezében van a tankönyv, akkor már egyszerűbb a helyismereti témákat bevinni a tantervbe, akár egy opcionális tantárgy keretében is lehet hasznosítani. Állítása szerint nem arról van szó, hogy a tanárok nem szerették volna eddig is ilyen jellegű tudást átadni, de egy ilyen tantárgyara való előkészület a számos más teendő, kötelező tananyag mellett már nem nagyon fért bele az idejükbe.