Molnár Róbert, az „anti-konzumerista” biciklimester, aki többszáz bicikit tart a padláson
2022. július 8. – 18:43
frissítve
Molnár Róbert több mint fél életét biciklik gyűjtésével, restaurálásával, építésével, és különböző régi tárgyak beszerzésével töltötte, így ma már több száz bicikli tulajdonosa. A 30 éves fiatalember autodidakta módon sajátította el mindazt, amit a bicikliszerelésről tud. Kolozsváron, a belvárostól nem messze, a nagymamájától örökölt házban lakik, rengeteg érdekes, hasznos, különleges dologgal körülvéve, amelyeket az évek során szerzett vagy alkotott. 50 éves vezetékes telefonját jelenleg is elsődleges kommunikációs eszközeként használja. Pacsó Norbert írása.
Molnár Róbert nappalijában nem bútorokat vagy tévét találunk, hanem néhány hagyományos kerékpár mellett egy saját építésű tandem biciklit.
De ez csak egy kis ízelítő, mert a padláson fogad az igazi látvány: több száz bicikli mellett megszámlálhatatlan mennyiségű biciklialkatrész hever kupacokban, első benyomásra a tér leginkább egy biciklitemetőhöz hasonlít, de Robi rögtön kiigazít: ez nem temető, hiszen az itt tárolt biciklik előbb-utóbb újra használhatók lesznek, nemsokára az összes biciklivázat felszereli, és komplett biciklit rak össze belőlük.
A padlás kincsei között egy teljesen funkcionális 50 éves bicikli is fellelhető, aminek csupán egy alapos portalanításra és egy gazdára lenne szüksége.
Robi szerint ez még semmi, hiszen volt idő, amikor egyszerre 700 biciklit birtokolt. Nem az eladás, a haszonszerzés motiválja, egyszerűen ez a hobbija. A ház többi helyisége is tele van különlegesebbnél különlegesebb biciklikkel.
Ócskapiacokról, de többnyire külföldről szerezte a legtöbb járgányt, több második világháború előtt gyártott is akad közöttük. Legrégebbi biciklije egy 1928-ból származó torpedós (kontrafékes), egysebességes bicikli, amely jelenleg is működőképes. Ha a kormányra rögzített fém rudat lenyomjuk, akkor az egy másik fém pöcköt a küllőkre tol, így a kerék csörömpölő hangot fog kiadni. Így néz ki egy közel 100 éves biciklicsengő.
Miután hozzá került a bicikli és helyrepofozta, felpattant rá, és elkarikázott rajta Kolozsvárról a 20 km-re lévő Apahidára, és vissza.
Mindent saját kezűleg old meg, alkatrészeket cserél, políroz, csiszol, fest, összerak, szétszed, épít. Szerszámokat is gyűjtöget magának, de kapott ajándékba is egy nagyobb szerszámkészletet. Mobiltelefonja nincs, és nem is érzi szükségét, csak az 50 éves vezetékes telefonján lehet elérni, vagy ha éppen arra jársz, akkor a kaputelefonon.
Ügyfelek biciklijét is javítja, de általában csak kisebb munkákat vállal el, melyek legfeljebb 1-2 órát vesznek igénybe. Jobban szeret a saját masináival, kütyüivel foglalkozni. A fő projektjei a biciklik, de ezek mellett a régi idők motorbiciklijeiből is begyűjtött párat, és ezeket is sikeresen felélesztette, ha kellett, a nulláról újraépítette. A régi tárgyak annyira lenyűgözik, hogy a lakásában a legfiatalabb, az ő maga.
Robi egyáltalán nem a fogyasztói társadalom tagja: bármi, amit mechanikailag megjavítható, azt ő meg is javítja. Ezt a kolozsvári bicikliszerelők is tudják: ha valami elromlik és úgy vélik, hogy nem lehet megjavítani, akkor vagy szemétnek nyilvánítják, vagy elküldik Robinak, és ha Robi is azt mondja, hogy valamit nem lehet megjavítani, akkor az tényleg mehet a szemétbe.
A cikk szerzője egyetemista, a Transtelex gyakornoka.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!