Leállíttatták a hatóságok a Csíki Csipsz gyártását, mert Dan Tanasă feljelentette a gyárat

Csütörtöktől a hatóságok leállították a Csíki Csipsz gyártását és forgalmazását, mert 33 termék csomagolásán a gyártás helyszíneként Székelyföld van megnevezve, nem pedig Románia. Az azonnali leállítást Dan Tanasă aktivista, AUR-os politikus feljelentése után rendelték el – jelentette be a Facebookon a Csíki Sör gyártója.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság ugyanakkor felszólította a Csíki Sör Manufaktúrát is, hogy a Székelyföld megnevezést cserélje le Romániára. Azt írják, hogy a döntés ellen mind a Csíki Csipsz gyártója, mind a Csíki Sör Manufaktúra fellebbez, a gyártással és a forgalmazással pedig nem állnak le.

„A Csíki Csipsz és Csíki Sör Manufaktúra munkaközössége Dan Tanasă úrnak kívánja, hogy »igyon rá a medve vizet«” – zárja a „tiltást” bejelentő posztot a Csíki Sör.

A Csíki Csipsz szorosan összefonódik a Csíki Sör Manufaktúra 2014 novemberére visszanyúló történetével, amikor piacra került a csíkszentsimoni gyár első terméke, az Igazi Csíki Sör. A vállalat tulajdonosa, Lénárd András részéről már akkor tudatos marketingfogás volt a névválasztás, hiszen a holland Heineken 2003-tól rendelkezett a Csíkszeredában gyártott Ciuc Premium sörmárkával, amelyet mindenki csak csíki sörként emlegetett. Röviddel az Igazi Csíki Sör megjelenését követően a Heineken a szellemi tulajdon megsértése, szabálytalan konkurencia és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység vádjával nyújtott be keresetet a csíkszentsimoni sörgyár ellen. A társaság szerint az új termék elnevezése tulajdonképpen a Ciuc termékének fordítása. A védjegyvita ellenére a csíkszentsimoni gyár továbbra is előállította a Csíki Sör néven futó termékét, igaz, azt követően az Igazi helyett a Tiltott jelzővel látta el azt.

A Marosvásárhelyi Táblabíróság 2017 januárjában jogerősen helyt adott a Heineken Románia keresetének, így az Igazi Csíki Sört gyártó Csíki Sör Manufaktúrát működtető cégnek megtiltotta a Csíki Sör márkanév használatát.

Az ítélethirdetés után két hónappal azonban, feltehetően a magyar kormány nyomására (Semjén Zsolt és Lázár János, a Heineken címkéin levő piros csillagon fogást találva együtt nyújtotta be a Lex Heinekenként ismert, önkényuralmi jelképek kereskedelmi hasznosítását tiltó törvénytervezet) a Heineken Románia kiegyezett Lénárdékkal.

Az üzletember a magyar kormánytól érkező pályázati pénzek révén is fejlesztette vállalkozásait. A Székelyhonnak adott interjújában például arról beszélt, hogy a sörgyára mellé egy chipsgyárat és egy maláta-feldolgozó üzemet épít magyar kormányzati támogatásból, a Székelyföldi Gazdaságfejlesztési Program révén.

Lénárd András azóta is a közvélemény meghekkelésével, különféle gerillamarketing fogásokkal (például medveürülék-konzervet állítanak elő) és az időszakosan, a csíkszentsimoni sörgyár területén megszervezett „sörfesztiválokkal” építette tovább a cégei és termékei imázsát.

A csíkszentsimoni sörgyár és csipszgyár termékein markánsan megjelennek a székely szimbólumok: a székely zászlón is visszaköszönő hold és a nap, valamint a székelyföldi sajátosságként azonosított medve.

Lénárd kezdettől fogva tudatosan használta fel a Székelyföldön tetten érhető románellenességet, a román hatóságokkal szembeni ellenszenvet, kereskedelmi tevékenységét a székely értékek és hagyományok védelmében folytatott „szabadságharcként” tüntette fel.

S noha söreit már kezdetektől fogva nem kisüzemi, hanem ipari körülmények között állította elő, a Heinekennel való szembeszegülését a kis székely manufaktúrának a hatalmas multi elleni, Dávid-Góliát harcként tüntette fel, amivel sikeresen kivívta a helyiek jelentős részének szimpátiáját.

Ha Hargita és Kovászna megyében kéred a törvények tiszteletben tartását, akkor halállal fenyegetnek

– kommentálta Dan Tanasă a Facebook-bejegyzésében a Csíki Sör mai közleményét.

A székely és magyar szimbólumok használata miatt már számtalan pert indító Tanasă szerint elfogadhatatlan, hogy egy romániai székhelyű gyártó, még akkor is, ha Hargita megyében van, ilyen módon szegüljön szembe a termékek törvényes jelölésére vonatkozó romániai és európai szabályozással. „Amellett, hogy azzal sértegetik Romániát, hogy Hargita megye az úgynevezett Székelyföldhöz tartozik, minden termék leírása és címkéje kizárólag magyarul van” – kommentálta a Csíki Csipsz termékleírását a politikus.

Elmondása szerint, amiért kérte a törvények betartását, és értesítette az illetékes hatóságot, a vállalat vezetősége sértegeti, illetve magyar etnikumú állampolgárok százai kívánják a halálát, fenyegetik és a legmocskosabb sértéseket vágják a fejéhez. Az AUR-os politikus pontosan nem tisztázza a posztjában, hogy kikre gondol, de valószínűsíthető, hogy a kommentelelők szidják.

„Ilyen tiszteletnek örvendnek a román hatóságok a 30 éve ignorált megyékben, ahol a sovinizmus és az idegengyűlölet riasztó méreteket öltött. Természetesen ezt az üzenetet bátorítja Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának RMDSZ-es elnöke is, aki terjeszti ezt az üzenetet (Csíki Sört Facebook-posztját – szerk.), és dacosan megerősíti az úgynevezett Székelyföldhöz való ragaszkodását”- zárja a posztját Tanasă. A politikus utolsó mondatában Tamás Sándornak arra a posztjára utal, amelyben azzal a mondattal osztotta tovább a Csíki Sör bejegyzését, hogy „Csak azért is Székelyföld!”.