„Szülői segítséggel talán nem jövünk ki mínuszba” – Megugrott az esküvőszervezés költsége a járvány után

Májusban minden évben berobban az esküvőszezon, viszont idén ez a kezdés a megszokottnál is erősebbre sikerült: az elmúlt két évben bevezetett járványügyi intézkedések miatt annyira felgyűltek az elhalasztott esküvők, hogy a szervező cégek új felkérést már csak másfél éves határidőkkel teljesítenek. Sok párt azonban az sem bátortalanít el, hogy a kereslet és az infláció miatt is egyre dráguló esküvői szolgáltatások gyakorlatilag szinte elviszik a násznéptől kapott „életkezdő tőkéjüket”.

„Pontos számot nem tudok mondani, mert még nincs díszítés- és ital ajánlatunk, de ha mindent összeadunk, az idén szeptemberre szervezett esküvőnk több mint 50 ezer lejbe, tehát 10 ezer euró fölötti összegbe kerül. Az előlegekre eddig nagyjából 1000 lejt költöttünk, ennyit kért összesen a vendéglős, a videós és a zenekar. A fotós és a ceremóniamester egyelőre nem kért pénzt tőlünk” – meséli nekünk Mariann, akit az esküvőszervezéssel kapcsolatos élményeiről kérdeztünk.

Renáta még csak hozzávetőlegesen sem tudta megmondani, mennyibe kerül majd a rendezvény, hiszen több kiadási tételről még nem kaptak árajánlatot. Nevüket kérésükre megváltoztattuk, mert nem szeretnének beazonosíthatók lenni, bár általánosságban véve elégedettek az esküvőszervezők munkájával.

„Nem lehet még előre tudni azt sem, hogy nullában jövünk ki, avagy sem, de mi azért arra számítunk, hogy a vendégeink mind eljönnek, és a menüt minimum megtérítik. Ha a szülők segítségét is beleszámítjuk, akkor nem számítunk arra, hogy mínuszba jönnénk ki” – hangzik el az egyik menyasszony részéről, de a másik is hasonló véleményen van.

Mariann szerint nagy érvágás lenne a fiatal párnak, ha a közös életüket egy nagy mínusszal kezdenék. „Bármennyire is rosszul hangzik ez így, azért nem erre számít az ember”.

Idén nem nyaralnak, és a nászút sem fér már bele

Mindketten Kolozsváron élnek és dolgoznak, a férjeikkel együtt (már túl vannak a polgári esküvőn) körülbelül a romániai átlag fizetésből élnek. Beszélgetésünkre is fáradtan érkeznek, hiszen szinte folyamatosan dolgoznak, hogy a kiadásaikat fedezni tudják. Idén még építkezésbe is belefogtak. „A nyaralás és a nászút most nem téma. Jövőre, ha elutazunk valahová, azt felfoghatjuk nászútnak is” – mondták szinte teljes egyetértésben.

Amikor az árakkal kapcsolatos túlkapásokról kérdeztük őket, akkor elmondták, hogy már eleve minden jóval drágább, ha kiejtik a szájukon a bűvös szócskát: „esküvő”. Renáta az esküvőipar jellemzésére egy példát is felhoz, szerinte, ha veszünk két ugyanolyan öltönyt, akkor drágább az, amelyik a vőlegénynek készül.

„Mivel a kettőnk családja igen távol él egymástól, eleinte két esküvőben gondolkodtunk: kb. 70 személynek terveztünk egy esküvőt Marosvásárhelyen, az én nagyobb rokonságom miatt pedig Kézdivásárhelyen is egyet. De miután Marosvásárhelyen elénk tolták a menüre az ajánlatot, akkor két napig sírtam. Gondolkodtam, hogy ennyi pénzt mégis honnan a fenéből tudunk összeszedni. (...) Emlékszem erre a sokkhatásra, aztán az első hidegzuhany után elengedtem a dolgot. Ez pont olyan, mint amikor külföldön euróban fizetsz. Egy idő után nem számolod vissza lejbe, mert nagyon rosszul fog esni” – avat be Mariann, aki azt is elmondta, hogy kiszámolták, jobban kijönnek anyagilag, ha két esküvő megszervezése helyett a vásárhelyi rokonságot Kézdivásárhelyen elszállásolnák.

Renáta arról beszélt, hogy a költségeken inkább akkor lepődtek meg, amikor a sok apró kiadás után mérleget vontak. „Akkora összeg jött ki, ami nekünk nincs a zsebünkben, ez ijesztő” – teszi hozzá.

Renátának sokkal nagyobb meglepetés volt egyébként, hogy mennyire izgalomba hozta a szolgáltatókat azzal, hogy nyitottan álltak az esküvőhöz, nem ragaszkodtak előre meghatározott elképzelésekhez.

„Nem döntöttem el már kislány koromban, hogy milyen esküvőt szeretnék. Azt sem gondoltuk, hogy ez a nap olyan lesz, mint az amerikai filmekben. Tudtuk, hogy a meghívottaink szempontjait is figyelembe kell venni, ezeknek az elvárásoknak is próbáltuk a lehető legjobban megfelelni. Érdekes volt megtapasztalni, hogy a szolgáltatók nagyon specifikus igényekre számítottak, viszont igen értékelték, hogy mi mindenhez nyitottan álltunk hozzá” – meséli az élményeit Renáta. Nagy készséggel fogadták őket emiatt és nem volt olyan érzése, hogy bárki is „le akarná húzni róluk a bőrt”. Neki egyedül a fotós és videós ajánlatok tűntek picit túlzásnak. Persze, ő tisztában van azzal, hogy több napi munkájuk van egy ilyen projektben, azt is tudja, hogy nagyon drága a felszerelés, ámbár volt egy olyan érzése, hogy a Facebook és Instagram posztok népszerűsége miatt – amikor „mindenki szereti megmutatni, hogy milyen tökéletes napja volt”- kissé visszaélnek helyzetükkel. Itt rögtön hozzáteszi, hogy ők csak emlékbe szeretnének fotókat, ezért nem is biztos, hogy jól átlátja ezt a piacot.

„Nekünk is sokat segítettek a szolgáltatók, nagy súlyt vesznek le a vállunkról azzal, hogy tudják, minek hol a helye. Az elején teljesen elzárkóztunk például a játékoktól, de a ceremóniamester mondott olyan ötleteket, ami már nekünk is tetszett és valóban jól fel lehet majd dobni a násznép hangulatát” – helyesel Mariann, majd hozzáteszi: igazából szolgáltatóról szolgáltatóra jelentősen változnak az árak, ezeknél érdemes minden apró részletet jól átbeszélni. Férjével többnyire mindenből a „középkategóriát” választották, nem akartak túlzásokba esni.

A mindennapi kiadásokkal is próbálnak spórolni

Érdeklődésünkre, hogy mennyire hat az esküvőjükre az infláció, mindketten arról számoltak be, hogy egyedül az esküvői menü drágult a tavalyi kínálathoz képest. Mariann azt mondta, az ő esetükben meghívottonként mintegy 20 lejjel kerül többe a menü, de a szolgáltató megpróbálta kis figyelmeségekkel kompenzálni a drágítást.

„Felhívtak és elmondták, hogy már nem fedezi a költségeket az az összeg, amelyben tavaly megegyeztünk. Viszont próbálták úgy megoldani, hogy nekünk is jó legyen, például apróbb elemekkel egészítették ki a kínálatukat” – emeli ki Mariann.

Renátáékat a szolgáltató már tavaly felkészítette arra, hogy idén minden bizonnyal drágulás lesz várható, ezért már akkor megegyeztek egy legfennebb 5%-os áremelkedési lehetőségben.

Mindketten próbálnak alkalmazkodni a drágulási folyamatokhoz. Nagyon apró, főként a hétköznapokban alkalmazott spórlási technikákkal tudnak némileg javítani a kiadásokon, jobban odafigyelnek a kiadásokra, nem költenek feleslegesen, többnyire az olcsóbb termékeket vásárolják.

„Mivel volt bőven idő, Kínából rendeltem nagyobb tételben dekorációs elemeket, így valamivel olcsóbban jöttem ki” – meséli Renáta.

Szerencsések, akik idén lagziznak (?)

Mindketten többször megjegyezték, hogy szerencsések, mert minden simán ment a szervezés során, nem kellett többszöri alkalommal új időpontot foglalniuk.

„Sok olyan ismerősöm van, akiknek a járványügyi intézkedések miatt háromszor is újra kellett ütemezniük a lagzit. Teljesen elment a kedvük az egésztől”

– teszi hozzá Mariann.

Elekes Enikő esküvőszervező Kézdivásárhelyen él, de az ország több régiójában is tevékenykedik. 2020-ra 70 eseménye volt leelőlegezve, a pandémia beálltával pedig összeomlott minden. Persze idővel, az intézkedések enyhítéseit kihasználva újraszerveztették esküvőjüket a fiatal párok.

„Tavaly volt egy olyan eset, hogy az esküvőt többszöri módosítás után október 29-re időzítettük, de október 21-től újra szigorítottak a szabályokon. Utolsó percen megint mindent le kellett fújni, a cukrásztól kezdve a virágbeszállítóktól át a vendéglőig. Én akkor azt éreztem, hogy kész, itt befejezem, és leteszem a lantot” – meséli Elekes, aki már 15 éve foglalkozik esküvőszervezéssel. Hozzátette, hogy nagyon nehezen vészelték túl a két évet, minden szolgáltató kénytelen volt valamilyen más munkát keresni: „a vőfélyek elmentek kamionsofőrnek, a DJ-k pedig Németországba árulták az újságot. Nem volt más lehetőség” – mondta.

Ő kitartott, a tavalyi esetből tanulva idén már kivárta a májusi hónapot az újraindítással. Persze, még mindig fél a járványhelyzettől és a párokon is érzi, hogy aggódnak.

„Nincs két egyforma esküvő, ezért nehéz őket összehasonlítani”-

hangsúlyozza rögtön az eseményszervező, amikor arról faggattuk, hogy a 2019-es esküvőkhöz képest mennyivel kell többet fizetniük a fiatal pároknak. „Egyik visszafogottabb, a másik a csillagos eget is akarja. Főleg ha külső szertartás van, s esik az eső, helikoptert kell hívni, hogy elhessegesse a felhőket”.

Mivel ő főként a díszítést és az édességek beszerzését intézi, becslése szerint a vendéglő, a zenekar és fotósok ajánlatait figyelmen kívül hagyva csak a torta és virágok szempontjából

körülbelül 2000 lejjel nőtt a számla a járvány után, ha ugyanarról a mennyiségről beszélünk.

A korábbi árszintet főleg az élelmiszerek drágulása miatt nem tarthatják a szolgáltatók, nem beszélve arról, hogy a cukrászok és a virágárusok is sokkal drágábban szerzik be az alapanyagokat.

„Amikor egy szál gerbera 6 lejbe kerül, az ember meggondolja, hogy mennyi virágot kér az esküvőjére. Sokan ezért művirággal díszítik a termet, az élő virág csak a menyasszonyi és dobó csokorba kerül” – fejti ki Elekes.

A másik fontos szempont itt, hogy a vendéglősök ma már nem szolgálhatnak fel házi étkeket és a nagymamák által készített süteményeket. Az új szabályok szerint csak működési engedéllyel rendelkező konyhákról lehet élelmiszert és az édességeket beszerezni.

Az eseményszervező néhány regionális különbségre is rámutat: például Kovászna és Maros megyében már sok fiatal pár csak DJ-t hív a lagzijára, Hargita megyében ez nem túl divatos. Itt a hagyományos, „kultúrházas” esküvő a gyakoribb, ahová még azért beférnek a finom házi falatok. Az eseményszervező itt hozzáteszi, hogy a magyar esküvők általában román lagzikhoz képest szerényebbek.

„A románok sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a csillogásra és a részletekre. Mondjuk az adakozókedv is nagyobb” – tette hozzá.

„Az egész esküvőszervezés sokszor csak arról az egy napról szól. De mi úgy fogtuk fel, hogy a házasságunkra készülünk – mondja Renáta. Ezt a részét könnyű elfelejteni a sok szám meg a kiadások mellett. Ami a legfontosabb része a dolognak, az tulajdonképpen ingyen van.”