Felmérés: a romániai 18 és 34 év közötti fiatalok többsége a szüleivel él egy háztartásban

Jelentős lakhatási krízissel küszködik a romániai fiatalok (18 és 34 év közöttiek) többsége, mindannak ellenére, hogy az ország lakosságának csaknem 96 százaléka él saját tulajdonú lakásban. A lakhatási stabilitás hiánya nagymértékben hátráltatja ezeknek a fiataloknak a fejlődését, valamint az életcéljaik beteljesedését – derül ki a Romániai Ifjúsági Tanács (CTR) által közzétett elemzésből, melyet május 2-án, hétfőn tettek közzé, azt pedig G4media portál szemlézte.

Az elemzésben kiemelik: a lakhatási kérdés az életre szóló döntésekben fontos szempont, legyen szó a szülőktől való kiköltözésről, házasságkötésről vagy gyermekvállalásról.

A felmérés kiemelt következtetései:

• A romániai 18 és 34 év közötti fiatalok többsége a szüleivel él egy háztartásban (57,8%-a). Ha az Eurostat adatait vesszük figyelembe, a romániai fiatalok jócskán elmaradnak ilyen téren az EU-s átlagtól (49,4%), ennek magyarázata, hogy a vizsgált generáció nem tud más fenntartható lakhatási megoldást találni. A felmérésben érdekességként megjegyzik, hogy a szülőktől való elválás pillanatában a romániai fiatalok átlagéletkora 27,9 év.
• Azok a fiatalok, akik idősebb korukban hagyják el szülői házukat, nagyobb valószínűséggel a NEET-jelenség részei, azaz olyan személyek, akik nem dolgoznak és semmilyen oktatási, vagy képzési rendszernek nem tagjai.
• Romániában a 15-29 éves fiatalok 8,4%-a él olyan háztartásban, ahol a jövedelem több mint 40%-át lakhatási kiadásokra kell fordítani. Ez a probléma kiemelt jelentőségű a kisjövedelműek esetében.
• A 15-29 éves romániai fiatalok 64,7%-a él túlzsúfolt háztartásban, szemben az Európai Unió 27,5%-os átlagával.
• Romániában a 15-29 éves fiatalok 21,9%-a érintett súlyos lakhatási bizonytalanságban, szemben az Európai Unió 6,5%-os átlagával.
• A lakbérköltségek 10,1%-kal nőttek 2015-től 2020-ig, egy fővárosi vagy kolozsvári garzonlakás átlagos bérleti díja a nettó minimálbér 87,3%-át teszi ki. Egy kétszobás lakás bérleti díja már a 2020-as nettó minimálbér 129,66%-a.
• A lakásvásárlás költsége 2015-től 2020-ig átlagosan 28,4%-kal nőtt. A felmérés szerint például az Új otthon programon keresztül igényelt jelzáloghitel felvételéhez egy fiatal havi nettó jövedelme körülbelül 6000 lej kellene legyen ahhoz, hogy az adóssága ne haladja meg az ideálisnak mondható szintet.