Ez sör! Kvízzel hangolunk a sörre, illetve a múzeumlátogatásra

Igaz, hogy a sör folyékony kenyér? Kik és hogyan főztek sört a Kárpát-medencében? Mi volt az ital népszerűségének a titka? Bor- vagy sörivó a magyar? Polgári vagy munkásital a sör? Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik EZ SÖR! A sernevelőtől a sörgyárig című utazó kiállítás, amelynek az első erdélyi megnyitója nemrég volt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. A kiállítást eredetileg 2017-ben hozta létre a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közösen a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeummal.

A budapesti bemutatója után az időszakos tárlat útra kelt, több helyszínt is bejárt Magyarországon, és most megérkezett Székelyföldre is. A Haáz Rezső Múzeum koordinálásával zajló székelyföldi körútja Székelyudvarhely után Marosvásárhelyen fog folytatódni, onnan Sepsiszentgyörgyre kerül, majd Gyergyószentmiklóson mutatják be. Egészen 2023 augusztusáig járja majd a székelyföldi városokat, Székelyudvarhelyen július 3-ig lehet megnézni.

A tárlat a magyarországi sörgyártás történetét dolgozza fel, kifejezetten figyelve azokra a helyszínekre, melyek fontos szerepet játszottak a sörgyártás történetében. Emellett részletesen tárgyalja az alapanyagok és a sörfőzés folyamatának történetét, kezdve az árpa csíráztatásától egészen az erjesztési folyamatokig. „Kitér arra is, hogy régebben miben tárolták a sört, így a hordókat és a hordókészítést is bemutatja” – magyarázta Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, amikor arra kértük, mutassa be a tárlatot.

Ugyanakkor a fogyasztás körülményeinek a változását is körüljárja. A söralátétektől kezdve a különböző üvegformákon át egészen söröspoharakig sok mindent kiállítanak. „Kezdve a 16-17. századi cserépkorsóktól a 18. századi ónkupákon keresztül egészen a 18-19. századi mázas cserépkorsókig. A 1920-as évekből különböző reklámcímkék és reklámtáblák, az 1930-as évekből pumpás és hordóba épített sörcsap” – sorolt fel néhányat a mintegy félezer tételt bemutató tárgygyűjteményből az igazgató.

Erdélyiség tekintetében akár hiányérzete is lehet a látogatónak,

mondja az igazgató, amikor arról érdeklődünk, hogy a környék sörfőző múltjának a bemutatásáról kérdeztük. Érvelése szerint a kiállítás tárgyi anyaga egy komplett egész, és ők már nem egészítik ki erdélyi emlékekkel. Tehát nem dolgozza fel az erdélyi vagy székelyföldi sörfőzés és -fogyasztás történetét, a mai Magyarország területére koncentrál.

„Ez az egész kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, illetve a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum szellemi terméke. Nem nagyon nyúltunk bele. Annyi változott meg az információs anyag, hogy kétnyelvűsítettük mindent, hiszen a székelyföldi múzeumok rengeteg román turistát is kiszolgálnak. A pannókon megjelenő szövegek, illetve a tárgyfeliratok mind magyar, mind román nyelven elérhetőek lesznek” – magyarázta az igazgató, hogy miként járulnak hozzá a kiállításhoz.

A kiállítás interneten is elérhető virtuális mását használva, és kiegészítve, a szerintünk releváns erdélyi adatokkal, állítottuk össze egy kvízt. Ha már láttátok a kiállítást, biztos egyszerű lesz, ha még nem, akkor lehet kedvet kaptok, hogy megnézzétek.