Ez sör! Kvízzel hangolunk a sörre, illetve a múzeumlátogatásra

2022. április 16. – 10:46

Ez sör! Kvízzel hangolunk a sörre, illetve a múzeumlátogatásra
Fotó: Fortepan / Fortepan/Album004

Másolás

Vágólapra másolva

A következő másfél évben sörben gazdag lesz a székelyföldi kulturális élet, négy helyszínen mutatnak be sörös kiállítást, amihez most kvízzel csináljuk a kedvet.

Igaz, hogy a sör folyékony kenyér? Kik és hogyan főztek sört a Kárpát-medencében? Mi volt az ital népszerűségének a titka? Bor- vagy sörivó a magyar? Polgári vagy munkásital a sör? Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik EZ SÖR! A sernevelőtől a sörgyárig című utazó kiállítás, amelynek az első erdélyi megnyitója nemrég volt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. A kiállítást eredetileg 2017-ben hozta létre a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közösen a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeummal.

A budapesti bemutatója után az időszakos tárlat útra kelt, több helyszínt is bejárt Magyarországon, és most megérkezett Székelyföldre is. A Haáz Rezső Múzeum koordinálásával zajló székelyföldi körútja Székelyudvarhely után Marosvásárhelyen fog folytatódni, onnan Sepsiszentgyörgyre kerül, majd Gyergyószentmiklóson mutatják be. Egészen 2023 augusztusáig járja majd a székelyföldi városokat, Székelyudvarhelyen július 3-ig lehet megnézni.

A tárlat a magyarországi sörgyártás történetét dolgozza fel, kifejezetten figyelve azokra a helyszínekre, melyek fontos szerepet játszottak a sörgyártás történetében. Emellett részletesen tárgyalja az alapanyagok és a sörfőzés folyamatának történetét, kezdve az árpa csíráztatásától egészen az erjesztési folyamatokig. „Kitér arra is, hogy régebben miben tárolták a sört, így a hordókat és a hordókészítést is bemutatja” – magyarázta Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, amikor arra kértük, mutassa be a tárlatot.

Ugyanakkor a fogyasztás körülményeinek a változását is körüljárja. A söralátétektől kezdve a különböző üvegformákon át egészen söröspoharakig sok mindent kiállítanak. „Kezdve a 16-17. századi cserépkorsóktól a 18. századi ónkupákon keresztül egészen a 18-19. századi mázas cserépkorsókig. A 1920-as évekből különböző reklámcímkék és reklámtáblák, az 1930-as évekből pumpás és hordóba épített sörcsap” – sorolt fel néhányat a mintegy félezer tételt bemutató tárgygyűjteményből az igazgató.

Erdélyiség tekintetében akár hiányérzete is lehet a látogatónak,

mondja az igazgató, amikor arról érdeklődünk, hogy a környék sörfőző múltjának a bemutatásáról kérdeztük. Érvelése szerint a kiállítás tárgyi anyaga egy komplett egész, és ők már nem egészítik ki erdélyi emlékekkel. Tehát nem dolgozza fel az erdélyi vagy székelyföldi sörfőzés és -fogyasztás történetét, a mai Magyarország területére koncentrál.

„Ez az egész kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, illetve a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum szellemi terméke. Nem nagyon nyúltunk bele. Annyi változott meg az információs anyag, hogy kétnyelvűsítettük mindent, hiszen a székelyföldi múzeumok rengeteg román turistát is kiszolgálnak. A pannókon megjelenő szövegek, illetve a tárgyfeliratok mind magyar, mind román nyelven elérhetőek lesznek” – magyarázta az igazgató, hogy miként járulnak hozzá a kiállításhoz.

A kiállítás interneten is elérhető virtuális mását használva, és kiegészítve, a szerintünk releváns erdélyi adatokkal, állítottuk össze egy kvízt. Ha már láttátok a kiállítást, biztos egyszerű lesz, ha még nem, akkor lehet kedvet kaptok, hogy megnézzétek.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!