„Népszámlálást” tartanak a Fogarasi-havasokban élő farkasoknál is

Mintegy 1200 négyzetkilométeres területen, DNS-minták gyűjtésével számolják meg a farkaspopulációt a Fogarasi-havasokban. A szakemberek szerint ez a leghatékonyabb és legtudományosabb módszer arra, hogy egy adott területen pontosabb képet kapjanak a romániai farkasállomány számáról.

A román televízió tudósítása szerint a terepen gyűjtött anyagokat Szlovéniába küldik elemzésre, majd ott határozzák meg a különböző egyedek DNS-mintáit. A terepen munkálkodó szakértői csoport tagjai egyébként úgy becsülik, hogy egy 10 ezer hektáros területen körülbelül 2-3 farkas élhet, ami lényegesen magasabb arány, mint az észak-európai országokban.

A WWF tavaly szeptemberi jelentése szerint a farkasok más ragadozókkal, például medvékkel és hiúzokkal együtt egyre inkább kezdenek visszatérni az európai erdőkbe. A 19. és 20. században ezeket a fajokat szisztematikusan irtották az emberek és majdnem a kihalás szélére sodorták annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a vadkárokat.

Az egyre hangsúlyosabb környezetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően a farkasok száma most némileg helyreállt, a jelentés szerint jelenleg körülbelül 12 000 egyed él az európai kontinensen, ami fontos előrelépésnek számít az erdei ökoszisztémák helyreállítását nézve.

A környezetvédelemmel foglalkozó szervezet meglátása szerint ugyanakkor a farkasok „visszatérését” nem mindenki fogadja jól Európa-szerte, mivel újabb konfliktusokat okozhatnak az ember és a vadvilág között, ami a farkaspopuláció korábbi hanyatlásához is vezetett.

Ma már számos megoldás létezik arra, hogy a vadkárokat megelőzzék, ámbár félő, hogy az ember-állat feszültségek hatással lehetnek a farkasok jelenlétére. A jelentés szerint a farkasokkal szembeni attitűdök igen eltérőek az egyes országokban és a különböző érdekcsoportok között – beleértve a természetvédőket, a vadászokat és az állattartókat –, ezért az integrált konfliktuskezelésre egyelőre nincs egyértelmű megoldás. Romániából is számos olyan esetről lehet tudni, hogy a medvék és farkasok által okozott vadkárok miatt sokan felhagytak a haszonállatok tenyésztésével.

A farkasoktól származó minták begyűjtésén dolgozó csoport szerint, ha feloldódna ez a feszültség az emberek és a vadvilág között, az sok lehetőséget teremtene például a turizmus területén is. Romániában a hivatalos adatok szerint körülbelül 2500 farkas él a Kárpátok erdeiben, főként a magas domb- és alacsony hegyvidékeken.