Hiába szeretnék európaiak milliói eltörölni, még sokáig velünk maradhat az óraátállítás

Az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlata a XX. század elejére nyúlik vissza. Az I. világháború idején energiatakarékossági okokból vezetik be a világ számos országában, köztük az Osztrák-Magyar Monarchiában, így Erdélyben is. Akkor úgy kalkuláltak, hogy a napfényes órák magasabb száma miatt többet erőforrást tudnak megtakarítani, kisebb lesz a szén- és üzemanyag-fogyasztás. A háborús körülmények között igazán nem számított, hogy az óraátállítás felborítja az emberek bioritmusát, ami az egészségünkre is károsan hat. Ráadásul a háborús helyzet elmúltával eltörölték az óraátállítást.

Széleskörű bevezetésééig egészen a '70-es évekig kell várni, az olajválságával összefüggő energiaválság adta meg neki a végső lökést az általános bevezetéséhez. 1980-ra az akkori Európai Unió összes tagállamában állítják az órákat. A Varsói Szerződés országaiban is ebben az időszakban kezdtek átállni az évi két időszámításra. Romániában 1979-ben vezették be villamosenergia-megtakarítási céllal, míg Magyarországon 1980-ban.

Ekkor azonban még korántsem volt egységes, hogy az egyes országok mikor térnek nyáriról téli időszámításra, illetve vissza. Az Európai Unióban csak 2002-re sikerült egységesíteni, hogy a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján, greenwich-i idő szerint hajnali 1 órakor kezdődik. Ez azért jól jelzi, hogy egy viszonylag nehéz téma az óraállítás, nehéz egyeztetni a szempontokat.

Egyszer már úgy nézett ki, hogy sikerülhet eltörölni

Bár a harmadik évezredre nagyjából általános lett a világ országaiban az átállás, de az emberek valószínűleg soha nem szerették igazán, mert a belső biológiai óránk nagyon megszenvedi, hetekbe is telhet, amíg hozzászokunk az új időrendhez. Az általánossá válása óta ráadásul sokat fejlődött a technológia, változtak az emberek életmódja és a használt eszközeik is, így egyre kevésbé meggyőzők már az energiatakarékossági érvek. Az emberek pedig rendre panaszkodtak, hogy ez így nem jó.

Az Európai Parlament a polgárai elégedetlenkedése nyomán 2018 februárjában pedig felkérte az Európai Bizottságot az óraátállítás szükségességének a felülvizsgálatára. A bizottság konzultációt kezdeményezett. 4,6 millió választ kaptak európaiaktól, akiknek 84 százaléka az időátállítás ellen foglalt állást. Ennek megfelelően 2018 szeptemberében új irányelvre tett javaslatot, amely megszüntetné az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítást.

A javaslat szerint tagállamok továbbra is szabadon megválaszthatnák, hogy a nyári vagy téli időszámítás szerint használják, de ez az idő nem változna az év során. Ha a télit választják, akkor nyáron hamarább sötétedik és nagyon korán virrad, ha a nyárit, akkor a télen később virrad, de később is sötétedik. Az irányelv életbe lépéséhez a bizottság javaslatát az EP mellett az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak is el kell fogadnia.

2019 márciusában az EP már döntött, támogatja az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó bizottsági javaslatot. Viszont kezdődátumként nem 2019-et jelölték meg, mint azt tette korábban a bizottság, hanem 2021-et. A javaslatuk akkor arról szólt, hogy azok az tagállamok, amelyek a nyári időszámítás mellett döntenek, 2021 márciusában állítják át utoljára az órákat, míg azok az államok, amelyek a téli mellett teszik le a voksuk, 2021 októberében váltanak utoljára. A képviselők egymás közötti egyeztetésre is kérték a tagállamokat és a bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Magyarán lehet, hogy mindenki szabadon választhatja meg az időszámítását, de azért gyakorlatilag maradjon minden egységes. Tehát már ekkora egyértelművé vált, hogy a tagállamoknak sok időre lesz szükség ahhoz, hogy mind az országon belül, mind a szomszédos tagállamaikkal konzultáljanak. Ezzel viszont az Európai Tanácshoz került a labda, hogy megegyezzenek, és tárgyalások indultak, hogy melyik lenne a jobb az egyes tagállamoknak.

Tovább nehezíti az egységes álláspont kialakítását, hogy a földrajzi szélességből adódó időzónák miatt akár két órás eltérés is lehetséges. Példa erre a svédek, a finnek és az észtek egyeztetése, akik északi országokként igyekeztek egységes álláspontot kialakítani. Mivel Svédország, illetve Finnország és Észtország között időzónahatár is húzódik más-más időszámítást szeretnének. Állítólag a svédek téli időszámítás akarják, míg a finnek és az észtek a nyárihoz ragaszkodnak. Ez azt jelenti, hogy a két óra választaná el a szomszédos országokat.

Hasonló példát említett Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője a Benelux államokból, ott is hatalmas vita van akörül, hogy melyik időszámítást kellene bevezessék. „Egy adott pillanatban úgy volt, hogy Hollandia az egyik idősávban maradna, míg Belgium egy másikba kerülne. Ez hatalmas fennakadásokat okozna a logisztikában, a különböző rendszerek szinkronizálásában. Ezért sem sikerült ebben a témában még dűlőre jutni” – mondta az EP-képviselő. Tehát alapból egy nehéz kérdésben kellene megállapodásra jutni, amit 2020 elején tovább kitört járvány a prioritási rangsor végére sorolta.

A járvánnyal teljesen lekerült a napirendről a kérdés

„Nincs napirendben a téma. Ebben a kérdésben az úgynevezett Nyitott Koordinációval lehetne európai konszenzust teremteni. A szokásjog azt diktálja, amikor fontos ügyek vannak, akkor megtalálják a megoldást. Ez nem számít fontos ügynek, különösen a járvány kitörése, majd az ukrajnai háború óta” – jelentette ki a képviselő, aki szerint jelenleg nem látszik annak jele, hogy a tagállamok meg tudnak egyezni, hogy melyik időszámítást használják az országok.

A portugálok és a görögök például inkább megtartanák az évenkénti kétszeri átállítást. Románia és Magyarország egyelőre nem döntötte el, hogy melyiket választaná. A magyar kormány álláspontja korábban az volt, hogy alapvetően nyitottak az óraátállítás eltörlésére, ha megfelelő konszenzus van az Európai Unió tagállamai között. Gulyás Gergely korábban arról is nyilatkozott, hogy a nyári időszámítást bevezetését tartanák jobb döntésnek. Románia esetében 2018-ban már benyújtottak egy törvényjavaslatot arra vonatkozóan, hogy eltöröljék az évenkénti kétszeri óraátállítást, de az közben elakadt a törvényhozás útvesztőjében, és valószínűleg addig nem is lesz semmi belőle, ameddig nincs közös európai szintű döntés.

„Talán előre szaladt a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság, amikor erről javaslatot tett. Igaz, hogy volt közel 5 millió polgár, aki azt mondta, szeretné, ha eltörölnék az óraátállítást, de az EU-nak 450 millió lakója van. Lehet, hogy az emberek többsége támogatja a javaslatot, de csak kevesen gondolnak bele, hogy ez mivel jár. Nem egyszerű egyeztetni a 27 tagállam álláspontját” – értékelte helyzetet a Vincze Loránt.

Az Európai Parlament korábbi határozatának nincs jogi kötőereje, ha nem sikerül megállapodásra jutni és az Európai Tanácsban nem sikerül azt megerősíteni, akkor nem lesz végleges döntés, hiába döntött a javaslat támogatásáról az EP.

„A döntéseket végső soron a tagállamok közös megállapodással hozzák, különösen azokon a területeken, ahol Nyitott Koordinációban hoznak döntést. Megegyezhetnek, ha mindenki akarja, de ha nem teszik meg, akkor nincsen semmi, mert önként vállalt terület. Sokat hallunk mostanság az energiapolitikáról, az is ilyen terület, ha akarják, dönthetnek közösen ezen a területen, de ha nem akarnak, akkor mindenki marad az eddigi megoldásaival. Már az egy hatalmas előrelépés volt, hogy 2000-ben az EU úgy döntött, hogy legalább ugyanazon a napon állítsák az órákat, mert azelőtt összevissza történt az átállás” – így a képviselő.

Nem példátlan, hogy az egyes országok az óraátállítás kiiktatása mellett döntenek, az oroszok 2011-ben szakítottak az óraátállítás gyakorlatával. Akkor az új moszkvai idő a nyári időszámítás lett, de utána annyi panasz érkezett a késői téli napfelkelte miatt, hogy 2014-ben visszatértek az állandó téli időszámításra. Azért vissza, mert alapvetően a téli az igazi. Az Egyesült Államok kongresszusa 2022. március 15-én egyhangúlag elfogadta a nyári időszámítás állandóvá tételét. A törvényjavaslatot még a képviselőháznak is el kell fogadnia, illetve Joe Biden elnöknek is alá kell írnia, hogy életbe lépjen. Ha ők is jóváhagyják a módosítást, akkor 2023 novemberében lépne hatályba.