Csakabaj: Nem működő diéták, tévhitek és kényes témák a táplálkozásról

Folytatom az egészséggel foglalkozó sorozatomat, ezúttal Dr. Lőrinczi Kincső, diabetológus és táplálkozástudományi szakorvos válaszot a rengeteg kérdésemre. Hogy mennyire rengeteg, az a beszélgetés időtartamából is kiderül, hisz a teljes videó több mint 2 és fél óra lett.

Azt akartam írni, hogy ez a téma nagyon fontos számomra, de aztán rögtön rájöttem, hogy eddig mindegyik az volt. Ez viszont azért volt ismét egy egyedi eset, mert ebben a témában én is rengeteget olvasok, informálódom és tartalmakat nézek illetve hallgatok. Ebből kifolyólag nem haboztam sokat, igyekeztem minden témában a közepébe kérdezi rögtön, elengedve a felületes és már-már unalmas sallangokat, amiket már mindenki kívülről fúj.

Mit jelent ma egészségesen élni? Miért van egyre több cukorbeteg és tényleg visszafordítható a betegség? Létezik a kenyérnek „jó” verziója? Mi ez a nagy mikrobiom hype, és mi ez a sok baktérium? Létezik hatásos diéta vagy velünk van a gond? Miért fontos a kismamák étrendje? Mi történik a természetes szülés során, tényleg ennyire számít?

Cukorbetegség kialakulása – az inzulinrezisztenciától a diabéteszig

A beszélgetés során hamar szóba került a cukorbetegség. Meglepetéssel hallgattam, ahogy dr. Lőrinczi Kincső egyszerűen elmagyarázta: az inzulinrezisztencia áll a háttérben, amit időben érezhetünk magunkon. „Az inzulinrezisztencia és a csökkent glükóztolerancia még a cukorbetegség korai stádiumai – ott minden visszafordítható, ehhez azonban életmódváltás szükséges” – hangsúlyozta a doktornő. Ez a mondat különösen megmaradt bennem: vagyis ez a típus megelőzhető lenne, ha időben észbe kapunk és változtatunk az életmódunkon.

Ezek az összefüggések világosan megmutatták, hogy a 2-es típusú cukorbetegség nem egyik napról a másikra jelentkezik, hanem egy hosszú folyamat eredménye – és ez ellen igenis lehet tenni.

Gyümölcsfogyasztás: egészséges, de van határa

Mindig azt halljuk, hogy együnk sok gyümölcsöt és zöldséget, de a beszélgetés során kiderült, hogy a kettő nem egyenlő. A doktornő eloszlatott egy gyakori tévhitet: a gyümölcsöt is csak mértékkel szabad fogyasztani. A gyümölcsök tele vannak rostokkal, vitaminokkal, de fruktózt (gyümölcscukrot) is tartalmaznak. „Ugyanakkor a gyümölcsre sem lehet azt mondani, hogy akármennyit lehet enni belőle... Egyáltalán nem veszélytelen a túlzott gyümölcsfogyasztás” – figyelmeztetett dr. Lőrinczi Kincső. Még az egészségesnek hitt gyümölcsök is árthatnak, ha korlátlanul fogyasztjuk őket.

A doktornő azt javasolta, hogy a gyümölcsöt tekintsük desszertnek. Ahelyett, hogy reggel éhgyomorra gyümölccsel indítjuk a napot, jobb, ha ebéd után desszertként esszük meg. Ennek oka a hormonális (cirkadián) ritmusunkban keresendő: reggel a szervezetünkben eleve magasabb bizonyos hormonok szintje, és ilyenkor a cukros ételek – még a gyümölcs is – nagy kilengést okozhatnak az inzulinszintben. Délutánra viszont már kiegyensúlyozottabb a helyzet. Számomra újdonság volt ez a megközelítés, de logikusnak hangzott: így a gyümölcs pozitív hatásait élvezhetjük anélkül, hogy túlterhelnénk a testünket cukorral.

Kenyérkultusz és a gabonafélék hatásai

Felénk szinte elképzelhetetlen egy étkezés kenyér nélkül. Én magam is kenyéren nőttem fel, ezért döbbenetes volt hallani, mekkora gondot okozhat a túlzásba vitt kenyér- és gabonaféle-fogyasztás. „Olyan iszonyatos kenyérkultusz van... A kenyér egy problémás étel, és ha valaki teljesen kiiktatja, rengeteg pozitív változást tapasztalhat” – mondta dr. Lőrinczi Kincső, utalva arra, milyen sokat javulhat az egészségünk pusztán azzal, ha lemondunk a fehér kenyérről. Szóba került, hogy sajnos a finomított gabonák (fehér lisztből készült pékáruk, tészták) jelentős vércukorszint-ingadozást okoznak, magas a gyorsan felszívódó szénhidrát tartalmuk. Még a teljes kiőrlésű vagy kovászos kenyerekkel is óvatosnak kell lenni, mert bár lassabban emelik a vércukrot, a gluténtartalom és a modern gabonafajták vegyszer-terheltsége így is problémás lehet.

A városi életmód veszélyei

A beszélgetés nem csak az étkezésről szólt. Szóba kerültek a városi életmód sajátos veszélyei is. A városban élő emberek jóformán egész nap négy fal között ülnek, alig éri őket természetes napfény. Dr. Lőrinczi Kincső rámutatott, hogy a modern, városi ember gyakran a körülmények áldozata: azt esszük, amit a boltban kapunk, miközben folyamatos stressz alatt állunk. Az ülőmunka fizikailag terheli meg a testet (például a gerincet éri állandó stressz), a légszennyezés és a vegyi anyagok pedig „láthatatlan” támadást jelentenek a szervezetünknek.

Kényesebb területek, divatok, felfújt témák

De mi is van pontosan ezzel a mikrobiom hype-al? Tényleg mindenért a bél- és emésztőrendszerünk a felelős? Tényleg a második agyunk a belünk? Csendben de örvendtem, hogy „stabilan, két lábbal a földön” beszélhettünk erről a témáról, hisz az elmúlt pár évben mindenki az egekbe emelte a mikrobiomot és a lehető legtöbb módon próbálta kihasználni és monetizálni ezt a témát. Igaz, természetesen rengeteg alapja van annak, hogy a szervezetünkben található aprócska kis élőlények a mi segítségünket szolgálják, illetve egyre több tanulmány születik ennek a hatásairól, de érdemes a helyén kezelni a dolgot.

A kismamák táplálkozási szokásai érdekeltek még, mely kapott jó pár percet a beszélgetésből, majd elég hamar a természetes szülés témájához érkeztünk, ahol rengeteg új információhoz jutottam. A természetes szülés fontosságának ilyen oldalról való megközelítését eddig még nem hallottam.

Nagyon sok fontos témán átrágtuk magunkat ebben az epizódban is, folyamatosan azzal küszködtem, hogy azt a több tucat kérdést hogyan osszam úgy, hogy mindent érinthessünk, de közben felületessé se váljon egy-egy részlet. Remélem sokak számára segítséget nyújthat majd ez az anyag. Egy dolog biztos: folytatjuk a sorozatot, mert annyi kibeszélendő van még.