CsakabAI 3.: Egy erdélyi projekt a világ nagy vizein

Képzeljük el, hogy egy mesterséges intelligencia segít a nagyszüleinknek kitölteni a bonyolult hivatalos űrlapokat – és mindez egy Erdélyből indult startupnak köszönhető. A Csakabaj podcast legutóbbi adásában vendégemmel, W. Szabó Péterrel (a tengr.ai alapítója) és társműsorvezetőmmel, Balázs Áronnal beszélgettünk az AI hazai fejlesztési lehetőségeiről, a technológia jelenlegi korlátairól és jövőjéről, valamint arról, hogyan lehet egy erdélyi ötletből nemzetközi siker.

Műsorvezetőként izgatottan készültem erre a beszélgetésre, hiszen W. Szabó Péter neve már többször felbukkant előttem az utóbbi évek techhíreiben. Számtalan cikk és hír kezdődött azzal, hogy „innen Székelyföldről indult egy mesterséges intelligencia-megoldás, ami bejárja a világot”.

Most végre első kézből ismerhettem meg a történetét. Péter elmesélte, hogyan fogalmazódott meg benne már 2015 körül – még Londonban egy multinál dolgozva – az az ötlet, hogy a gépi tanulás révén személyre szabott felhasználói élményt nyújtson a szoftver.

Akkoriban még merész álomnak tűnt, hogy „ideális esetben minden felhasználó úgy és azt kapja a géptől, amit szeretne” – például elég lenne kimondani vagy leírni, hogy egy piros nyulat akarunk látni, és a számítógép magától létrehozná azt. Ma viszont, a nagy nyelvi és képi modellek korában, mindez már valósággá válik vagy legalábbis karnyújtásnyira került. Ez az ötlet adta a lendületet a tengr.ai elindításához, ami Péter szerint az Európai Unióban egyedülálló módon foglalkozik gépi képalkotó (generatív) AI fejlesztéssel, és mára világszerte több mint 150 országból használják is a szolgáltatásukat – nem kis büszkeségére.

Természetesen szó esett arról is, milyen akadályokba ütközik ma egy ilyen csúcstechnológia fejlesztése. Kiderült, hogy a hardver az egyik szűk keresztmetszet: a jelenlegi grafikus processzorok és szerverek teljesítménye gyakran nem elegendő a legmodernebb AI-modellek valós idejű futtatásához. Péter érdekes példákat hozott fel – például egy játékot, amit képkeretről képkeretre AI generálna le –, amihez egyelőre egyszerűen nincs elég számítási kapacitás.

A beszélgetés során azt is körbejártuk, milyen előnyökkel és hátrányokkal indul egy erdélyi startup a mesterséges intelligencia versenyében. Meglepő módon bizonyos szempontból előnyös is a mi régiónkban dolgozni ezen a téren. Péter rámutatott, hogy amíg az Egyesült Államokban dollármilliárdokat ölnek a fejlesztésekbe, addig itt sokkal költséghatékonyabban lehet boldogulni, és a szigorúbb európai szabályozás (például a GDPR) miatt nagyobb hangsúly kerül az adatbiztonságra és etikus innovációra.

Külön izgalmas volt hallani arról, hogyan hasznosíthatja a mesterséges intelligencia a társadalom számára az ilyen fejlesztéseket. Péter mesélt egy jelenleg kísérleti stádiumban lévő ötletről, ami kifejezetten az időseknek (és úgy általában bárkinek) segítene megbirkózni a bürokráciával. Egy űrlapkitöltő AI-asszisztensről van szó, ami képes a hétköznapi nyelvű válaszainkból hivatalos formanyomtatványokat kitölteni. „Ez olyan, mintha egy végtelen türelemmel rendelkező önkormányzati alkalmazottal csetelnénk, akit akár este tízkor is elérünk. Ha egy ilyen chatbot-szerű megoldással lehetne űrlapokat kitölteni, az rengeteg ember életét jobbá tenné” – fejtette ki lelkesen.

Felmerült az is, mit tanácsolunk azoknak a fiatal erdélyi vállalkozók jelölteknek, akik hasonló babérokra törnének. A legfontosabb üzenet talán az volt, hogy merjenek nagyot álmodni, de tegyék is kézzelfoghatóvá az ötleteiket. „Ha van egy ötleted, ne ülj rajta, hanem valamilyen digitálisan kézzelfogható és lájkolható dolgot csinálj belőle” – tanácsolta Balázs Áron és W. Szabó Péter a hallgatóknak.

Vagyis hiába a zseniális gondolat, ha nem mutatunk fel belőle legalább egy prototípust vagy működő demót, nehéz lesz bevonni a támogatókat és befektetőket. Érdemes már az elején létrehozni egy online jelenlétet is (weboldal, közösségi média), mert ez hitelességet ad és közösséget épít az ötlet köré. Péter szerint is sokszor ezen múlik, hogy egy startup esélyt kap-e a bemutatkozásra.

A műsor lezárásaként műsorvezetőként levontam a saját tanulságokat is. Számomra ez az epizód ismét bebizonyította, hogy a mesterséges intelligencia nem valamiféle távoli, elvont trend csupán, hanem itt a mi régiónkban is formálódó valóság. Érdekes volt hallani, hogy egy székelyföldi fiatal szakember ötletéből globálisan ismert projekt lett.

Attól lesz értelme ennek az egész technológiai hajtásnak, ha a mindennapi életünket jobbá teszi. Az egyre több fake és káros MI felhasználási mód mellett mi még mindig igyekszünk arra törekedni, hogy a lehető legtöbb formáját bemutassuk a mesterséges intelligenciának. Bizakodóak vagyunk és próbálunk a mérleg másik nyelve lenni, vagy ahogy mondani szoktuk: az MI itt van már köztünk, mi kell eldöntsük, hogyan építsük be azt a mindennapokba. De egy biztos, a nem ismerése lehet a legveszélyesebb, akkor meg már biztos, hogy az AI-al is csakabaj lesz.