A Sárkányok háza máris megmutatta, mire jó egy-két sárkány

2022. szeptember 06. – 05:00

A Sárkányok háza máris megmutatta, mire jó egy-két sárkány
Fotó: HBO

Másolás

Vágólapra másolva

A Trónok harca előzményének tekinthető Sárkányok háza egyelőre a HBO legjobban induló sorozata, a bemutatkozó rész első estéjén nézettségi rekordot döntött Amerikában majdnem 10 millió nézővel, a múlt heti második epizódot egy kicsit még többen látták (10,2 millió néző), miközben az első rész már nagyjából 25 milliónál tart (plusz még akik YouTube-on elkapták, amikor a HBO kitette YouTube-ra a rivális Gyűrűk Ura-sorozat indulásakor).

Ilyen előzményekkel jelentette be Miguel Sapochnik, a sorozat egyik producere, társ-showrunnere, hogy az utóbbi pozíciótól megválik, vagyis a továbbiakban nem fog részt venni a sorozat készítésében, legfeljebb csak pár alkalmi tanáccsal. A sajtó egy része ezt úgy tálalta, hogy nagy baj lehet, ha egy ilyen fontos ember két rész után elhagyja a produkciót, de az igazság az, hogy három év után hagyja ott. És olyan három év után, amire eleve úgy kellett rábeszélni őt. Sapochnik ugyanis a Trónok harca egyik legfontosabb rendezője volt, irányította pár bivalyerős epizód elkészítését (például a hatodik évad utolsó két részét). Érthető, hogy amikor a munka véget ért, valami másba vágott volna, erről árulkodnak akkori nyilatkozatai is. Mégis hagyta magát meggyőzni, hogy segítsen elindítani ezt a sárkányos marhaságot, szóval előkészítő munkálatokkal együtt ő három éve ezen a sorozaton dolgozott, de most már tényleg ennyi volt, a következő projektjében vélhetőleg nem fognak egy belterjes család tagjai nagyra nőtt, fiktív hüllőkön emberkedni. Semmi baj, a másik showrunner, Ryan Condal marad, Sapochnik szerepét pedig a szintén Trónok harca-veterán Alan Taylor fogja betölteni. De amíg nincs színvonalesés, addig végül is mindegy, kik csinálják a sorozatot.

Márpedig egyelőre nincs: a harmadik epizód – pontos magyar címe Második ezen a néven – szépen sorakoztatja a baljós jeleket és növeli a feszültséget, ami előbb-utóbb vélhetőleg valamilyen súlyos belharcban fog kisülni. A cselekményt ezúttal két érdekes húzás dobta fel, egy időugrás és egy akcióblokk. Kezdjük az utóbbival: az előző rész kritikájában azon vekengtem, hogy kicsit bazári lett az egyik jelenet megvalósítása, és reméltem, hogy valamilyen pöpec csatajelenetre kellett a büdzsé, amit a jelenetre is fordíthattak volna. Hát a harmadik részben megkaptam ezt a csatát: az epizód olyan léptékű összecsapást mutat, amihez hasonlóra a Trónok harcában majdnem két évadot kellett várni.

A ring egyik sarkában a család ügyeletes fekete báránya, Daemon Targaryen áll, aki saját szakállára segít a Velaryon családnak. A másik sarkában pedig a Ráketető gúnynevű kalózvezér, aki a Lépőkövek néven ismert szigetcsoportnál folyamatosan támadja Velaryonékat. A konfliktus arra mindenképpen jó, hogy lássunk pár erős harci jelenetet, és nem mellesleg a sárkányokat akció közben, de Daemon személyisége is kap egy sötétebb árnyalatot, amikor a harcok egy pontján hoznak neki egy jó hírt, és arra egészen váratlanul reagál. Ráketető pedig hátborzongató figura, ahogy némán, alig észrevehető fejbiccentésekkel irányítja szedett-vedett seregét. Nem akarom elspoilerezni, hogy mi lesz vele, de pont az, ami a kapcsolódó George R. R. Martin-könyvben, a Tűz és vérben. Amit én kicsit sajnáltam – mármint nem azt, hogy a forgatókönyvírók nem tértek el a könyvtől, hanem hogy pont ugyanannyit tudtunk meg egyelőre a kalózvezérről. Pedig egy több évadra tervezett sorozatban az ilyen kis mellékszálakat is jobban ki lehetne bontani, gazdagítani a lore-t (sőt, lorét), Ráketető pedig éppen olyan karakter, akinél meg lehetne mutatni az embert az ijesztő maszk mögött. De értem, hogy nem juthat mindenkire sok reflektorfény, pláne, ha egy több generációs családregényről van szó.

Fotó: HBO
Fotó: HBO

Annyira nem, hogy az epizód elején a sztori ugrik is három évet az időben. Az előző rész végén ugyebár, Viserys király izomból bevágta a csákányt a kirakatba, amikor bejelentette, hogy lánya, Rhaenyra hercegnő barátnője és kedvenc udvarhölgye, Alicent lesz az új felesége. A készítők ezen a ponton tekertek bele Targaryenék életébe, és mire elvették ujjukat a >> gombról, hopp, el is telt három év. Alicent nyilván már nem barátnője a hercegnőnek, ellenben van egy fia a királytól, és várandós egy második gyerekkel. A kisfiú éppen kétéves (ő a későbbi II. Aegon, csak hogy tudjuk, kire vonatkozik az epizód címe), a király pedig vadászatot szervez a tiszteletére.

Aztán kiderül, hogy három év alatt a problémák nem sokat változtak, inkább csak elmélyültek. Továbbra is téma, hogy ki lesz I. Viserys utódja, mindenféle lobbisták stresszelik emiatt a királyt, aki kezd összeroppanni a nyomás alatt. Mindezt tetézi, hogy a hercegnő eladósorba kerül, és keselyűként kezdenek körözni körülötte a kérők. És hát az ész helyett a szívre hallgatás családi vonás a Targaryeneknél – vajon ezúttal is ez lesz? Ser Criston Cole-lal például a harmadik rész után elképzelhető valami ilyesmi, de hivatalos kérők is akadnak (egy tenyérbemászó Lannister például, az epizód legjobb új szereplője), nem is beszélve egy unortodox megoldásról, ami nyilván az egyik fő keverőgép, Ser Otto fejéből pattan ki. És persze maga a vadászat sem múlik eseménytelenül, itt is akad némi akció, meg aztán a király és hercegnője még ómeneket is látnak. Közeleg a tél – vagy legalábbis a negyedik epizód biztosan.

Fotó: HBO
Fotó: HBO

A Sárkányok háza ezen a ponton kezd már kicsit több lenni egyszerű Trónok harca-utánérzésnél. Érezhetően más a narratíva tempója, ami kell is, ha a sorozat egy több generáción átívelő drámát akar bemutatni. Az időugrás ugyanakkor történetmesélési csapda is, mert elkenhet fontos dolgokat – ezúttal például nem tudtuk meg, hogyan reagáltak a szereplők a sokkra, amikor a király bejelentette a házasságát Alicenttel. Ezzel együtt két rész után már indokolt volt kicsit felpörgetni a cselekményt, és az se baj, ha előbb jött egy csúcspont, és kevésbé volt katartikus, mint a Trónok harcában lett volna, hosszabb építkezés után. Időbeli ugrása a továbbiakban is számíthatunk (két színésztől el is kell majd búcsúznunk), de hajrá, ha ilyen eredménye van.

Végül egy szavazás azoknak, akik nem olvasták a Tűz és vért, aztán majd meglátjuk, hányan reménykedtek abban, ami tényleg bekövetkezik:

Ez az anyag eredetileg a Telexen jelent meg. Itt érhető el.