Nádas Péter a polkorrektség miatt nem kaphatott meg egy nemzetközi díjat
2024. május 19. – 11:16
Nádas Péter Kossuth-díjas magyar író a polkorrektség miatt nem kaphatta meg a Világ Kultúráinak Háza irodalmi díját, erről két zsűritagra hivatkozva ír a Prae.hu.
A díjat 2009 óta a kortárs nemzetközi irodalom egy-egy művének és első német fordításának ítélik oda, a szerző 20 000, a fordító pedig 15 000 eurót kap. Az első ülésen felolvasták a zsűri tagjainak a szempontokat, amik között az is szerepelt, hogy „a pályázatok elbírálásakor a kiadó, a szerkesztő, a szerző, a fordító, ezek nemzetisége, etnikai hovatartozása, politikai és vallási nézetei tekintetében nem kivételeznek és félreteszik az előítéleteiket”.
A folyamat ezután a következőképp zajlott:
- minden zsűritag véletlenszerűen kapott húsz könyvet
- ezekről rövid kritikát írtak, és kiválasztottak hármat a longlistre,
- hosszas vitát folytattak, amelynek során összeállt a longlist,
- amelyből aztán kiválasztották volna a győztest.
A szavazás nyílt volt, a shortlisten hat könyv szerepelt, egy férfit és öt nőt jelöltek volna, eltérő pontozás után:
- egy francia nyelven író, Párizsban élő szenegálit,
- egy, az Egyesült Államokban élő dél-koreait,
- egy Berlinben száműzetésben élő oroszt,
- egy belaruszt,
- egy mexikóit és
- egy francia írót.
Az egyik zsűritag azonban nem értett egyet azzal, hogy a két-két ponttal jutalmazott könyvek között három fekete nő is szerepel, akiket most kizártak, míg egy fehér francia nő bekerült a szűkített listára.
Emiatt összevissza pontcsere következett, aminek a végén arról kellett dönteniük, ki kerüljön a leszavazott francia szerző helyére: Nádas Péter, akinek a könyvét a zsűri korábban mesterműnek minősítette, vagy Cherie Jones, akinek könyvét korábban „erőszakpornónak” és „netflixes stílusúnak” minősítették.
A zsűri vitába keveredett, mondván, Nádas kiváltságos fehér szerző, akit a hírlapírók szeretnek. Az egyik zsűritag, Ronya Othmann ekkor felhozta, hogy Nádas Péter zsidó családból származik, több évtizedet töltött a szocializmusban, és hogy valószínűleg most, Orbán Viktor Magyarországán sem igazán lehet vidám az élete. A Prae.hu szerint Ronya kellemetlennek találta, hogy ezeket a tényeket fel kellett hoznia, mert a könyvek minőségénél ez nem számít, mégis úgy érezte, kénytelen volt megtenni.
„Nádas a jobb szerző, de politikailag Cherie Jonest kell választani” – mondták neki ekkor. Egy zsűritag azt mondta:
„Sajnálom, szeretem az irodalmat, de a politika fontosabb.”
Mivel előtte és utána is arról beszéltek hárman, hogy Nádas könyve a legjobb, senki sem érhet fel hozzá, két zsűritag másnap emailben kért megoldást a problémára, a nem teljesített kritériumokra, azt írták:
„Nemcsak a jelenlegi shortlist miatt aggódunk, hanem a következő zsűriülés miatt is. Attól tartunk, hogy a választás ismét politikai alapon fog történni, és nem tudjuk, hogyan kezeljük a helyzetet.”
Miután napokig nem kaptak választ, Ronya Othmann egy cikket írt a kérdésről, ezután behívták őket a HKW igazgatójához beszélgetni. Itt az a javaslat hangzott el, hogy mivel nem lehet új szavazást tartani – a kiadókat és így a jelölt szerzőket is tájékoztatták már –, a két szerzőt, akiket az elején a fehér bőrszínük miatt utasítottak el, vegyék fel a szűkített listára hetes és nyolcas számmal.
Arra kérték őket, hogy anélkül kezdeményezzék majd erről a szavazást, hogy közölnénk a bővítés valódi hátterét.
Végül a zsűriben mindenki egyetértett a tárgyban, és a kibővített shortlistet közzétették. Néhány héttel később került sor a végső zsűriülésre, ahol a győztest választották ki. Itt ismét előkerültek a politikai megfontolások, végül olyan szerző mellett döntöttek, akiről mindenki meg tudott állapodni: egy fekete szenegáli szerző, akit két fehér fordított.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!