Pénzügyminiszter: Minden befizetett euróért hármat kaptunk vissza az EU-tól

Románia az Európai Unióhoz való csatlakozása óta több mint 95 milliárd eurót kapott az EU-tól, és 30 milliárd euróval járult hozzá az unió költségvetéséhez, ami nettó 65 milliárd eurós többletet eredményezett a számára – közölte Marcel Boloș pénzügyminiszter a Facebook-oldalán az Európa-nap alkalmából. A miniszter szerint Románia minden egyes befizetett euróra három eurót kapott vissza, ami különösen az infrastruktúra modernizálására és az állampolgárok számára teremtett lehetőségekre volt előnyös.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az uniós tagság Románia számára nemcsak pénzügyi előnyöket jelentett, hanem a belső piachoz való csatlakozást, a szabad áru-, személy-, szolgáltatás- és tőkeáramlást is magával hozta. Az uniós forrásokból finanszírozott projektjei közé tartoznak az újonnan épült vagy felújított iskolák és óvodák, valamint az 1300 kilométernyi út építése vagy modernizálása.

2020-ban Románia átlépte az egy év alatt befektetett 30 milliárd lejes küszöböt az európai pénzeszközökből, míg az elmúlt évben rekordszintű, 80 milliárd lejes befektetés történt. Másrészről, Románia EU-ba való belépése magával hozta az egyesült piachoz való csatlakozást, az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad áramlását.

A pénzügyi tárca vezetője kiemelte, hogy az EU csatlakozás óta a külföldi beruházások megduplázódtak, 2007-ben 42 milliárd lejről 2022-re körülbelül 108 milliárd euróra nőttek. „Románia vonzereje az európai vállalatok számára nemcsak beruházásokat jelentett, hanem olyan területek fejlesztését is, amelyek korábban elhanyagoltak voltak. Ez a románok számára magasabb bérekben is megmutatkozott. Az elmúlt 17 évben a minimálbér húszszor emelkedett. 2007-ben a bruttó minimálbér 390 lejről 3.300 lejre nőtt”, tette hozzá.

Marcel Boloş emlékeztetett arra is, hogy tucatnyi iskolát és óvodát építettek újjá vagy újítottak fel európai alapokból, beleértve a kisvárosokat és falvakat is, valamint több mint 1300 kilométernyi utat építettek vagy újítottak fel. Ezenkívül az 2014–2020 közötti időszakban az európai alapokból több mint 95 000 romániai vállalatot támogattak, hogy növeljék termelékenységüket a technológiai újítások, automatizálás, energiahatékonyság javítása és a munkaerő képzése révén.

Egyéb európai alapokból finanszírozott projektek közé tartoznak a modernizált vagy jelenleg is modernizálás alatt álló regionális repülőterek, Iaşi, Kolozs, Suceava, Szeben, Bihar, Máramaros megyékben, az új Tisza-híd, Máramaros megye legnagyobb 1990 utáni építkezése, amelyet a Nagy Infrastruktúra Operatív Programból 30 millió euróval finanszíroztak, valamint a víz- és szennyvízinfrastruktúra fejlesztése – több ezer kilométernyi hálózat, amely a miniszter szerint normalitást hozott milliók otthonába.

Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint is Románia gazdasági fenntarthatósága az európai alapoktól függ, amelyek nélkül az ország „összeomlana”. „Románia gazdasági fenntarthatósága jelenleg az európai alapokon alapul, és meg kell értenünk, hogy amikor valaki az utcán, a televízióban vagy a parlamentben kiabál, egyértelműen válaszolnunk kell, hogy Románia összeomlik, ha már nem fér hozzá az európai alapokhoz, és ha nem hajtja végre az EU reformjait”, mondta Marcel Ciolacu.