Az ünnepi disznóvágások kapcsán mindig felmerül a kérdés, hogy sikerül-e ezt a hagyományt átmenteni az EU-ba? A mezőgazdasági minisztérium utolsó mentsvárként vallási szertartásként szeretné elfogadtatnia a disznótort.
Se bor, se pálinka, se disznó
Ilie Sarbu
mezőgazdasági miniszter a múlt héten tartott videó-konferenciáján felkérte a helyi vezetőket, tájékoztassák a lakosságot a háztáji disznótartással kapcsolatos EU-s követelményekről, hogy elejét vegyék a pánikhangulatnak. A miniszter szerint a félretájékoztatás vezetett a tarthatatlan helyzethez. – Hogy bízzanak az emberek az EU-ban, ha az mondják nekik, ha tagállam lesz Románia, majd nem ihatnak házibort, nem főzhetnek pálinkát, nem tarthatnak sertést és nem ehetnek karácsonykor saját disznóhúst? – hívta fel Sarbu a prefektusok figyelmét.Külön kitért a miniszter a karácsonyi disznótorokra, amelynek több száz éves hagyományát sem az EU, sem a kormány nem szeretné megszakítani. Viszont meg kell akadályozni, hogy a szemétdombon nevelt sertések húsát fogyasszuk, ezért külön figyelmeztetett a hús kötelező orvosi vizsgálatára.
Malac-nagyhatalom
Romániában a legmagasabb a háztájiban tartott sertések száma. Az országban tenyésztett ötmillió sertésből csak 800 ezer él hizlaldákban, nagyrészüket – 4,2 millió darabot – házilag nevelnek. Ez a helyi sajátosság hívja fel az EU figyelmét, és várja el ez az unió, hogy az ország fogadja el a Nyugaton szokásos állattartási elveket, melyek első hallásra megijesztik a hazai gazdát. Egyfelől az a követelmény, hogy a gazda ne oltsa az állományt sertéspestis ellen, másrészt felszólítják, hogy kíméletesen, eutanáziát alkalmazva vágja le az állatokat.
A papi kar válaszára várva
Hogy zajlik egy galaci disznóvágás?
A disznóvágás hajnalban történik, és a férfiak dolga. Drótot tesznek az állat orrába, és ugyancsak dróttal kötözik össze a lábait. Utána egyenesen a szívébe döfik a kést, hogy minél hamarabb kimúljon. Következik a perzselés, amelyhez szalmát vagy gázégõt használnak. Majd a disznót deszkára helyezik és levakarják róla a perzselt szõrt. Ezután gyökérkefével és vízzel átdörzsölik.
Ezen elõkészületek után a gyermekek rámásznak a sertésre és úgymond meglovagolják, majd keresztet rajzolnak a disznó homlokára, hogy megnyugodjon a lelke. Ekkor lép a színre a mészáros, aki szakszerûen felvágja az állatot.
A disznók vágás előtti altatásával kapcsolatban a mezőgazdasági miniszter is megjegyezte, hogy gyermekkorában levágásakor megkötözték a disznó lábát, ennél viszont sokkal elegánsabb, ha előtte elaltatjuk. Sarbu szerint személyesen kell elbeszélgetni a gazdákkal, és a legjobb érv ilyenkor, ha elmondjuk neki, hogy az uniós országokban senki sem él rosszul.
A mezőgazdasági minisztérium illetékesei emellett el szeretnék érni, hogy az ortodox egyház nyilvánítsa vallásos szertartásnak a disznóvágást. Így az Európai Unió állatvágásra vonatkozó szigorú szabályai alól – hasonlóan a muszlim és zsidó közösségekhez – a hazai gazdák is mentesülnének. A minisztérium ezért az ortodox egyház vezetőihez fordult útmutatásért.
Liviu Harbuz
, a szaktárca államtitkára közölte, hogy az egyházi méltóságoktól hamarosan válasz érkezik ebben az ügyben.
Amiben a zsidó és a muszlim is egyetért
Az EU-ban egy 1993 óta érvényes jogszabály ugyanis rituális vágások esetén felmentést ad a kötelező kábítás alól. Ide tartozik a muszlim hálál és a zsidó kóser rituális vágás. Ezek során a szarvasmarhák, kecskék vagy juhok torkát egyetlen késhúzással vágják át, és tilos az állatokat előzetesen elkábítani.
A Talmudban, illetve a Koránban megfogalmazott tanítás szerint ugyanis emberi fogyasztásra csak egészséges és ép állat húsa alkalmas, márpedig – a szent könyvek legelterjedtebb értelmezése szerint – az elektromos árammal vagy pisztollyal végzett érzéstelenítés" kárt tenne a jószágban, így annak húsa sem felelne meg már a vallási előírásoknak.
Azonban vannak szervezetek, amelyek a rituális vágás kivételezettségének az eltörlését kéri. Például a vegetarianizmusért és az állati jogokért küzdő brit VIVA (Vegetarians International Voice for Animals) azt szeretné elérni, hogy a vallási szertartásnak minősülő vágásnál is legyen kötelező a kábítás. A muszlim és zsidó testületek válaszul megállapodtak, a rituális vágás ügye mellett összehangoltan lépnek fel.
Disznó-integráció
A román mezőgazdasági minisztérium mindesetre derűlátó az egyházi véleményezés kapcsán, mivel a lelkészek iratok és a mindennapi élet, a szokások ismeretében hozzák meg majd a döntést.
Constantin Stoica
görögkeleti pátriárka viszont nem osztja a minisztérium lelkesedését, mert szerinte a disznóvágás nem vallási szertartásnak, hanem pusztán hagyománynak számít.
Az a vidéki lakosság, amely szavazataival "megmentette" az alkotmány-módosítást (az EU-ba lépés egyik zálogát), egyáltalán nincs elragadtatva akkor, amikor arról van szó, ami a legértékesebb az udvarában. Ezért a disznó-csatlakozási fejezet legfőbb tétje, hogy a romániai mezőgazdászt sikerül-e bevinni az unióba, malacostul, mindenestül.
A disznó elõkelõ helye a romániai gazdaságokban
egész a középkorig nyúlik vissza, a tatárjárások korába. Amikor tüzek gyúltak a dombon és félreverték a harangot, a gazda fogta a gyerekét, valamint a tehenét, és futott az erdõbe. A disznót viszont sohasem vitte magával, mert az nem volt veszélyben. A muzulmán tatárok nemhogy nem vitték magukkal, de meg sem ölték, sõt látni sem bírták.
A 80-as években, amikor kongtak az üzletek, a sonka valutának számított, és egy karton Kent cigarettával volt egyenértékû. Az ipari mértékû disznó-tenyésztés segített Ceausescu nak, hogy kifizesse a külföldi adósságot, miközben a házi sertésnek drasztikusan levitték a fejadagját. 1989 elõtt egy módosabb gazda nevelt egy disznót magának, egyet a városi, blokklakó rokonoknak és egyet eladásra. `89 után azonban negyedére csökkent a disznóállomány, és következett a masszív sertés import.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!