Hetek óta vitatkozik a lakossági hitelezésen a Nemzeti Bank a kereskedelmi bankokkal. Ingatlanszakértők szerint a lakáskölcsönök szigorítása sem állítaná meg két éve tartó fokozott drágulást.
Azért nő meredeken az import, mert a lakosság túl enyhe feltételek mellett jut fogyasztói hitelekhez – ez a Román Nemzeti Bank (BNR) sokat vitatott álláspontja. Az idén háromszor annyi hitelt ítéltek meg a pénzintézetek, mint tavaly. A bankok ezzel ellentétben azt hangoztatják, statisztikailag nem bizonyítható az összefüggés a megduzzadt hitelmennyiség és az import mértéke között. A jegybank szerint ugyanakkor a lakáshitelezés új, szigorított szabályozása feltehetően a kereslet visszaeséséhez, s ez az ingatlanárak csökkenéséhez vezetne. A BBC által megszólaltatott szakemberek ezzel ellentétben úgy vélik, a BNR számítása ezen a téren sem jön majd be.
Jobb nem közbelépni!
Sorin Zamfir , az ingatlanügynökségek országos egyesületének alelnöke azon a véleményen van, hogy a BNR új hitelpolitikája olyan láncreakciót indítana el, amelyik az ingatlanpiac mellett más piacokat is befolyásolna. Az intézkedés nem csökkentenék a használt tömbházlakások iránti keresletet, amely jelenleg az ingatlanpiac forgalmának legjelentősebb hányadát adja. Tulajdonképp e lakások iránt magas a kereslet, ezért sok esetben értékükön felüli áron kelnek el az ingatlanok.Zamfir szerint a BNR döntése az új ingatlanok, a modern és egészséges lakóházak építésére, az új ingatlanokba beruházókra hatna inkább negatívan. „Hasznosabb lett volna, ha a BNR nem lép közbe, és a piac magától megoldotta volna azokat a problémákat, amelyekre a bank most hivatkozik” - nyilatkozta az elnök.
Idén volt a csúcs
Az elmúlt két évben a lakáshitelezés az ingatlanpiac robbanásszerű növekedéséhez vezetett. 2003-at a lakáseladások szempontjából a nagy kiugrás évének tartják. Nagyon sok ingatlanügynökség, elsősorban a vidékiek úgy vélik, a lakásárak indokoltalmul ugrottak meg az elmúlt időszakban.
Radu Zilisteanu nak, a bukaresti ingatlanügynökségek szövetsége elnökének előrejelzése szerint pedig az árak továbbra is nőni fognak.
13 év egy garzon ára
A kolozsvári lakásárak az elmúlt egy év alatt 15-20%-al ugrottak meg. Jelenleg egy átlagos, másodosztályú garzon ára 16-17 ezer euró körül mozog. A 100 eurós átlagfizetést véve alapul ez azt jelenti, hogy az átlagembernek legalább 13 évig kell dolgoznia egy ilyen ingatlan megvásárlásáért úgy, hogy fizetését kizárólag erre költi.
„Becslésem szerint a romániai ingatlanok árai az elkövetkezőkben továbbra is mérsékelten emelkedni fognak, megközelítőleg 15%-os évi emelkedést jósolok az elkövetkező 4-5 évre, mindaddig, amíg a hitelek piacán be nem áll egyfajta telítettség, és a lakáskölcsönök évi 1,2 milliárd dolláros szinten nem stabilizálódnak. Akkor fognak mérséklődni az árak” - magyarázta.
Zilisteanu hangsúlyozta, azok a lépések, amire a Nemzeti Bank készül, nem fogják jelentősen befolyásolni a jelenlegi díjszabást, a lakosság igény esetén továbbra is hozzájuthat lakáshitelekhez nem banki, alternatív forrásokból. Olyan vállalkozásokról van szó, akik érdekeltek abban, hogy egy adott területen befektetéseket eszközöljenek, legkevesebb 5 millió eurós értékben. Gazdasági elemzők szerint azonban a romániai gazdaság állapotát nézve ez egyelőre nem perspektíva.
A Nemzeti Bank jelenleg már belekezdett az új szabályozás kidolgozásába. Amit az új szabályzat életbe lép, jelentősen szigorodnak a kölcsönhöz jutás feltételei. A lakáshitelhez szükséges saját tőke, az önrész mindenképp jelentősen emelkedik majd.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!