A diákok alakítói is lehetnek a felsőoktatási rendszernek, nem csak elszenvedői

A társadalom- és bölcsészettudományi szakkollégiumok támogatottságának hiánya, az egyetemi közegben történő visszaélések, a megfizethetetlen lakásárak mind olyan kolozsvári egyetemistákat érintő problémák, amelyekre egy jól működő diákszervezetnek fel kellene hívnia a döntéshozók figyelmét, véli Ábrahám Andrea-Tekla mesteris hallgató, az új szem portálon a Kolozsvári Magyar Diákszövetségről korábban megjelent kritika egyik szerzője. Arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabban érvényesíteni az egyetemisták jogait Kolozsváron és mi az, amivel ők, az érintettek, alulról szerveződő módon hozzájárulhatnának ehhez, a SZEMinárium szakkollégium nyilvános beszélgetésén lesz szó május 9-én, este héttől a Planetáriumban.

Ábrahám Andrea-Tekla és Ilyés Andrea az említett, decemberben megjelent cikkben saját tapasztalataik, észrevételeik és diáktársaiktól begyűjtött panaszok alapján fogalmaztak meg kritikát a KMDSZ-ről, amelyben a transzparens döntéshozatal és a valódi érdekképviselet hiányát, illetve az öncélú, gazdasági és személyes érdekek mentén szerveződő működést, az RMDSZ-es ugródeszkaként való működést rótták fel a diákszervezetnek. Az új szem folyóirat munkaközösségének másik tagja, Székely Örs nem sokkal később arról írt véleménycikket a Transtelexre, hogy mi a baj azzal, hogy a KMDSZ leghangsúlyosabb tevékenysége az utóbbi években a Diáknapok megszervezése volt. Január elején a KMDSZ akkor leköszönő elnöke (jelenleg az Országos Magyar Diákszövetség elnöke), Hatos Attila videós beszélgetésben értékelte négy éves mandátumát, de azt csak később, a Miközöd?! Erdélyi közéleti podcastben ismerte el, hogy ez valójában a nyilvános térben megjelent kritikákra volt egyfajta válasz. A podcastben reagált néhány konkrét vádra is, mint például arra, hogy egy elmaradt sítábor részvételi díját nehézkesen kapták csak vissza a diákok, illetve elismerte, hogy a KMDSZ volt elnökségi tagja sikkasztott, amiért ügyészségi eljárás indult ellene. Az Átlátszó Erdély később azt írta, hogy az ügyészség szerint a KMDSZ-t közel 333 ezer lejes kár érte.

„Felmerült bennünk, hogy az érdekképviseleti rendszereink nem transzparensek, hogy mi a biztosíték arra, hogy egy egyetemista, aki visszaélésekkel találkozik az egyetemen, van hová segítségért forduljon. A másik kérdés, hogy nagyon sok diák nincs is tisztában azzal, hogy milyen jogai lehetnének, mit képviselhetne a diákszövetség, és megelégszik azzal, hogy vannak Diáknapok meg van Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK)” – mondta Ábrahám Andrea-Tekla.

A szemes beszélgetés kontextusának azonban ez csak egy része, a KMDSZ tevékenysége ugyanis eleve egy neoliberális logika szerint működő, problémás felsőoktatási rendszerbe ágyazódik, véli Ábrahám Andrea-Tekla. „Az egyetemek profitorientáltak, azok működnek jól, ahol megvan a megfelelő tőkehozzájárulás, ezzel szemben a társadalomtudományi és bölcsészettudományi karok, szakok nem tudnak olyan jól működni, és mintha ugyanezt a felállást vinné tovább maga a KMDSZ is, kezdve onnan, hogy az elnökségi tagok honnan jönnek, milyen szociális érzékenységgel állnak hozzá a kérdésekhez” – állapította meg. Mivel alapképzéseit filozófia, illetve gazdasági informatika szakon végezte a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, most pedig a Sapientia EMTE Diplomácia és interkulturális tanulmányok mesterképzésének hallgatója, láthatta, hogy míg a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán sok szakkollégium működik és ezek jelentős támogatást kapnak, addig bölcsészettudományi vagy társadalomtudományi szakokon kevesebb a diák és a szakkollégiumok is nehézkesen működnek. „Van az MCC, ami sok hiányt pótol, de el is lehetetleníti kicsit az egyetemi szakkollégiumoknak a működését. Ez a helyzet már fennáll, csak az a kérdés, hogy hogyan tudunk ezzel így továbbmenni” – utalt a Mathias Corvinus Collegium erdélyi terjeszkedésére, amelyről itt írtunk bővebben.

A KMDSZ fontos céljai „az önálló, magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézményrendszer létrehozásának és működtetésének támogatása”, illetve „a kolozsvári egyetemi és főiskolai oktatás magyar hallgatóinak (…) érdekképviselete és érdekvédelme, a hallgatói önkormányzatiság kialakítása”, idézte a szervezet alapszabályzatát az új szem cikke.

A szerző szerint egy jól működő érdekképviseleti szervezetnek tájékoztatnia kellene, arra buzdítania az egyetemistákat, hogy ha valamilyen visszaélés éri őket, akkor kérjenek segítséget, hogy ne fordulhasson elő az, hogy egy ilyen probléma évekig fennálljon, mint ahogy az a BBTE Pszichológia és Neveléstudomány Karán történt a kollégáit és diákjait megalázó Szamosközi István professzorral. Támogatnia kellene a lakhatási gondokkal küzdő diákokat, hiszen kapcsolatrendszere és forrásai ezt lehetővé tennék. Továbbá ki kellene állnia közös ügyekért, mint például az intézményi visszaélések vagy a magas lakásárak elleni küzdelem, hiszen a Diáknapok példája mutatja, hogy sok egyetemistát meg tud mozgatni. Számos olyan probléma, kérdés van, amiben állást lehetne foglalni, nyomást lehetne gyakorolni, ilyen például az, hogy bizonyos karokon pár éve egyik napról a másikra eltörölték az „aranyszessziót”, így a diákoknak nincs lehetősége kiegészítő vizsgára vagy az, hogy a tanároknak gyakorlatilag tilos egyszerre tanítaniuk a BBTE-n és a Sapientia EMTÉ-n, aminek végső soron a diákok látják kárát, véli Ábrahám Andrea-Tekla.

Arra a kérdésre, hogy a SZEMinárium szakkollégium és a hozzá kapcsolódó, Pécsről és Kolozsvárról szerkesztett új szem portál mennyire jelenthet alternatív fórumot a kolozsvári diákság érdekképviseletére, a szemes munkaközösség tagja elmondta, hogy egyelőre kis társaságról van szó, amely nemrég állt ki a szélesebb közönség elé az első kerekasztal-beszélgetéssel, május 9. és 12. között pedig újabb programsorozatot szerveznek. A közelmúltban jegyezték be az egyesületüket is, és támogatásgyűjtő kampányt is indítottak.

„Kevesen vagyunk és kicsik, de úgy érezzük, hogy ez a fórum hiánypótló az olyan egyetemisták számára, akik úgy érzik, hogy magukra vannak hagyva a kolozsvári felsőoktatási rendszerben, vagy, hogy a társadalomtudományi vagy bölcsészettudományi karokon nincs olyan hely, ahová be tudnának kapcsolódni. Ezeknek az embereknek nagyon fontos a SZEMinárium. Egy szoros baráti közösség egyelőre, ahol igyekszünk megtanulni alulról szerveződő módon együttműködni, baloldali értékeknek megfelelően, ami azt jelenti, hogy például a nyári táborunkban az előadók is bepótoltak, közösen főztünk, le voltak osztva a feladatok” – mondta.

A Kolozsvári felsőoktatás – az átláthatóság és az elszámoltathatóság kihívásai című beszélgetésnek szintén a közös gondolkodás lesz a lényege, az, hogy a kritika megfogalmazásán túl ki milyen lehetőségeket lát a saját területén, milyen eszközök vannak a diákok érdekképviseletének javítására. Kiss Anna, a Miközöd?! podcast szerkesztője Ábrahám Andrea-Tekla mellett két másik olyan meghívottat kérdez, akik akadémiai körökben terveznek maradni: Kedves Krisztát, aki pedagógiát, teatrológiát, majd antropológiát végzett és doktori képzésre készül, illetve Nagy Gellért jogászt, doktoranduszt, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának megbízott oktatóját.