Hátrány érheti a 2024-ben érettségiző magyar diákokat, de már dolgoznak a megoldáson

„Áldozati generáció” lehet a 2024-ben érettségiző magyar diákokból, ha nem sikerül megoldani, hogy a digitális javítás során külön jelöljék a javítótanárok számára az ő dolgozataikat, figyelmeztettek múlt héten a székelyföldi megyék tanfelügyelői. Kallós Zoltán oktatási államtitkár szerint körvonalazódik egy megoldás a helyzetre.

A 2024-es próbaérettségin Hargita megyében a diákok csupán 27 százaléka, Kovászna megyében a diákok 40 százaléka, Maros megyében pedig a diákok 47 százaléka vizsgázott sikeresen románból. Az országos átmenési arány sem volt fényes, mindössze 60 százalék, de a székelyföldi megyék végzősei láthatóan alulteljesítettek ebből a tantárgyból a próbavizsgán.

Az eredmények közzététele után nem sokkal Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő a kisebbségi diákok számára méltánytalan és hátrányos digitális javítási módszer módosítását sürgette, és azt mondta, az idei érettségizők áldozati generáció, mert azok, akik jövőre, 2025-ben végeznek, már speciális tanterv szerint tanulják a románt, így alkalmazni lehet az esetükben azt a megkülönböztetést, amit a nyolcadikosoknál is.

A magyar diákok számára hátrányt jelentett a próbaérettségin a digitális javítási rendszer, vélekedett Antal Levente Mihály Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes is.

A digitális javítási rendszert a 2023-as őszi próbaérettségin vetették be először. Az akkori eredmények alapján Barna Gergő szociológus már jelezte, hogy a digitális dolgozatjavítás miatt jelentősen romlott az erdélyi magyar diákok románból szerzett jegye.

A képességvizsgázó magyar tagozatos nyolcadikosok esetében külön adatbázist hoztak létre a speciális tanterv szerint tanító tanárokból, mivel azonban az idén végző tizenkettedikesek még nem speciális tanterv szerint tanulnak, ez a megoldás az ő esetükben nem alkalmazható. A 2025-ben érettségizők lesznek az első generáció, aki végig a speciális tanterv szerint tanulta a román nyelvet, így ők már másfajta érettségit tesznek belőle, és akkor már náluk is jelölik a dolgozatokon, hogy magyar diákról van szó, magyarázta korábban egy kerekasztal-beszélgetésen Kallós Zoltán oktatási államtitkár.

Megkérdeztük az államtitkárt, hogy körvonalazódik-e valamilyen megoldás arra, hogy a 2024-ben érettségiző magyar tagozatos diákokat ne érje hátrány a digitális javítás bevezetése miatt. Kallós Zoltán elismerte, hogy a gyenge eredményeket valóban eredményezhette az is, hogy a digitális javítás miatt a magyar tagozatos diákok dolgozata olyan tanárokhoz is kerülhetett, akik nem tudták, hogy adott esetben miért szegényesebb az illető szókincse, vagy miért vét fogalmazási hibákat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a román próbaérettségi-eredmények nem csak a magyar, hanem a román tagozatos diákok esetében is gyengék voltak, aminek egyik oka lehet az is, hogy a korábbi évekhez képest hamarabb szervezték meg a próbavizsgát, így a tizenkettedikesek még nem értek a tananyag végére, és nem kezdték el az ismétlést.

Ami a hátrány kiküszöbölését illeti, Kallós szerint a digitális rendszerben mégis meg lehetne oldani, hogy a magyar diákok dolgozatai ugyanúgy a környező megyék javítótanáraihoz kerüljenek, ahogy a korábbi években. „Van egy elképzelésünk arról, hogy hogy lehet ezt a helyzetet megoldani, nagyon remélem, hogy sikerül megvalósítani. Minden tanárnak a rendelkezésére álló óraszám 75 százalékát arra kell felhasználnia, hogy a tantervet teljesítse, a fennmaradó 25 százalékkal pedig úgy sáfárkodik, ahogy jónak látja. Értelemszerűen egy román tannyelvű osztályban az ismeretek szélesítésére fogják használni azt a 25 százalékot, a magyar tannyelvű osztályban pedig sok esetben szókincsbővítésre és felzárkóztató tevékenységre. Tehát bár nincs külön tanterv még az idén, de mégis külön specifikuma van a különböző tagozatoknak” – magyarázta Kallós, hozzátéve, hogy reméli, ez alapján sikerül a digitális rendszeren belül elérni, hogy a magyar diákok dolgozatai idén is a környező megyékbe kerüljenek. Ez az elképzelés egyelőre még egyeztetés alatt áll, mondta az államtitkár.

Kallós Zoltán szerint egyébként a digitális javítás jó dolog, mert könnyebben ki lehet szűrni a hibát vétő pedagógusokat, és sokkal részletesebben ki lehet elemezni az eredményeket. „Nagy előnye a digitális javításnak, hogy a különböző jelentések elérhetőek megyei szinten, illetve oktatási intézményre lebontva, úgyhogy nem csak egy jegyet lát a pedagógus vagy a tanfelügyelő, hanem azt is, hogy melyek a hiányos kompetenciák, melyik feladatot hogyan teljesítették a diákok” – mondta. „Ezeket az elemzéseket elsősorban helyi szinten kell nagyon komolyan venni, mert ez alapján kell a cselekvési tervet összeállítani, konkrétan arra összpontosítani, ami nem ment” – tette hozzá.